A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-12-01 / 12. szám
a szentév és az ószövetség 543 Mózes harmadik könyvének a szombat- és jőbel-évről szóló kérdéses fejezete a mű legrégibb szakaszához, az ú.n. szentségi kódexhez tartozik. Ezt a részt a jeruzsálemi papság a királyság korának a végén szerkeszthette meg. A jóbel-évről szóló szöveg későbbi betoldás, hiszen Jeremiás könyve még semmit sem tud róla. Egyesek szerint a babiloni fogság idejében született meg a jóbel-év eszméje, mások szerint a fogságot követő időkben. Más érvek viszont amellett szólnak, hogy a jóbel-év törvénye a legősibb időkből származik. A törzsi birtok részeinek az eltulajdoníthatatlansága a törzsi szervezetben élő társadalom legősibb törvényei közé tartozik. A hét szombat-évet követő jóbel-év az aratás kezdetétől az aratást bezáró pünkösd ünnepig eltelő hétszer hét napot mintázza, amelyet ötvenedik napként a hálaadás ünnepe zár be. Ki kell még emelnünk, hogy az ó- kori Közel-kelet világában a szentíráson kívül sehol nyoma sincs annak, hogy minden ötvenedik esztendőben a földnek vissza kellett térnie az eredeti birtokos családi tulajdonába és mindenkinek, akit nyomora rabszolgává tett, vissza kellett nyernie szabadságát. Ha nem is tudjuk biztosan állítani, hogy a jóbel-év az általános "helyrerázódás" éve volt a valóságban, az bizonyos, hogy az igazságosságnak és társadalmi egyenlőségnek az eszméjét hirdette a törvény és legalább mint eszmény le lkiismeretfúrdalást okozott azoknak, akik önzés ükkelcsakugyan okai voltak a törzsi társadalom anyagi biztonsága lassú szuvasodásának, ami aztán magával hozta a gazdagságot és a nyomort és mindazt a szociális visszásságot, amit a próféták oly elszántan ostoroztak. A jóbel-év mintájára hirdette meg elsőnek VIII. Bonifác pápa 1300 -ra, mint a nagy "elengedés" évét, az első szentévet. Szerinte minden századik évnek kellett volna szentévnek, jubileumnak lennie. De 1342-ben VI. Kelemen pápa már úgy rendelkezett, hogy minden ötvenedik év legyen szentév. VI. Orbán pápa Jézus Krisztus életének 33 évét vette mintának és elrendelte, hogy minden 33. év jubileumi év legyen. 1470-ben II. Pál minden 25. évet nyilvánított szentévnek. - Az első szentév 1300-ban volt, az utolsó 1950-ben. Eddig összesen 25 alkalommal ülte meg az egyház a nagy jubileumot. Az 1975-re meghirdetett szentév a szentévek sorában a 26. lesz. Az egyház ma is a nagy elengedés időszakának tekinti a szentévet. Kiengesz- telődni Istennel, emberrel, társadalommal, intézményekkel. Megújulni gondolkodásmódunkban, életstílusunkban, törekvéseinkben, kapcsolatainkban. A kiengesztelődés vezeklést kíván, a megújulás eszmél ődést, elmélkedést és elmélyülést, nekilendülést. Ezért használ fel minden alkalmat VI. Pál pápa, hogy a szentév igazi értelmét hang
