A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1974-11-01 / 11. szám

a "Teremtés könyve'

49/

két azon a napon, amelyen teremtette. Mikor aztán Ádám 130 esztendős lett, fiút nemze a maga képére és hasonlatosságára és azt elnevező Szetnek. - Itt a szerző már arról ír, hogy mint valósul meg az Isten parancsa - "Szaporodjatok és sokasodjatok!" - és mint lesz a természetes származás révén minden ember atyjának képe és hasonlatossága; vagyis minden ember azáltal, hogy embernek született, az Istennek is képe. A Teremtés könyvének a 9. fejezetében is megtaláljuk, hogy az Isten az embert a maga képére teremtette. Amikor a vízözön után az Isten ismét útjára indítja a történelmet. Noét és családját a mindenség urának teszi meg. Az élet Ura azonban az emberi életnek külön a védelmére kel: "Számon kérem az ember lelkét az embertől, testvérétől. Aki embervért ont, annak ontsák ki vérét, mert az Isten képére alkottam az embert" (6-7).

De az a megfogalmazás, hogy az Isten a maga képére alkotta az embert, hogyan illik be a teremtéstörténet sajátos célból írt egészébe? Mi is volt a szerző célja? Kimutatni, hogy a környező népek sokisten-hitével szemben a zsidóság által tisztelt Jahwe, az egyedüli egy Isten, a világmindenség alkotója.

Hogy mi rejtőzik e formula mögött, ennek kulcsát Mózes 5. könyvében találjuk meg. Abban a könyvben, amely híven tükrözi aKr. előtti 5. század zsidóságának a Jahwe-tiszteletét. A halálra készülő Mózes honfoglalásra induló népének még egyszer összefoglalja E- gyiptomból való szabadulásának, a szövetségkötésnek a történetét, illetve a szövetség feltételeit. A legelső feltétele a szövetségnek, hogy a választott nép ne csináljon magának istenábrázolásként faragott képet. Mózes így inti népét: "Nem láttatok semmiféle alakot sem azon a napon, amelyen szólott hozzátok az Úr a Hóreben a tűz közepéből. Meg ne tévedjetek tehát valahogy és ne csináljatok magatoknak valamilyen faragott hasonmást, képmást férfiúról vagy asszonyról, hasonmást valamely baromról, amely a földön van, vagy madárról, mely az ég alatt repül, vagy csúszómászóról, mely a földön mozog, vagy halról, mely a vízben van. Ha felemeled szemedet az égre és látod a napot és a holdat és az ég minden csillagát, meg ne ejtsen valahogy a tévedés és ne imádd és ne tiszteld őket. Ezeket Jahwe, a te Istened, mindazoknak a népeknek a szolgálatára teremtette, amelyek az ég alatt vannak, titeket azonban az Úr kihozott Egyiptom vaskohójából, hogy tulajdon népévé legyetek, mint ahogyan az a mai napon meg is vagyon" (Mózes 5. kve, 9,15-20).

Ebből a Jahwe-kultuszból született meg a bibliai teremtéstör