A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1974-11-01 / 11. szám

a "Teremtés könyve"

439

Isten és mondá: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet s hajtsátok uralmatokalá és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és minden állaton, mely mozog a földön" (26-28).

Ezeken az ünnepélyes mondatokon keresztül az ember csakugyan mint a teremtés koronája jelenik meg előttünk. Vegyük most sorra, hogy am indens ég többi elemének és ékességének a megteremtésével szemben az ember megteremtése az elbeszélésben milyen sajátos vonásokat mutat.

1. A szentíró művészi szerkesztése szerint a hatodik napon az Isten először a szárazföldi állatokat, a háziállatokat és a szárazföld vadjait teremti meg. De a szentíró nagyon szűkszavú ebben a részben, éppen csak a leglényegesebbeket mondja, mintha takarékoskodni akarna a hellyel, mert még sokkal fontosabb közölnivalója is van.

2. Míg Elochím valamennyi előző alkotása előtt csak annyit mond, hogy "legyen" és evvel az egy szavával meg is teremti azt, amiről kimondta, hogy "legyen" - például: Mondá az Isten: "Legyen világosság!" Es lön világosság. - addig az ember teremtése előtt szabatosan meghatározza, hogy következő teremtő-aktusával mit a- kar megvalósítani: "Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra s uralkodjék a tenger.halain, az ég madarain, az állatokon és az egész földön, meg minden csúszó-mászón, mely mozog a földön." Annak részletes felsorolása, hogy-mi mindenen kell az embernek uralkodnia, érzékelteti, hogy a Teremtő kezéből most valóságos remekműnek kell kikerülnie.

3. Míg minden, ami a vizet, földet, levegőt benépesíti a Teremtő szavára: "hozzanak elé a vizek!... hozzon elé a föld! ", a vízből és a földből jön elő, addig az ember terem tésébe sem miféle .földi elem nem kapcsolódik be, az ember eredete az Isten kizárólagos titka.

4. Mindevvel tökéletes összhangban áll az, hogy a szent szerző a "teremt" szót itt háromszor használja, jóllehet egész elbeszélésében evvel a-szóval csak az elbeszélését megnyitó, majd bezáró sorokban, illetve az ötödik nap elbeszélésben, a tengeri szörnyek megteremtéséről szóló sorban találkozunk. Ugyanis a tengeri szörnyek teremtésével nyitja meg az élőlények teremtését. Ezért megokolt, hogy a "teremteni" igét használja. Igaz, a szentíró szerint a növényvilágot már a harmadik nap megteremti Elochím,-^de az akkori felfogás szerint élőlénynek csak azt tekintették, ami mozogni is tu. dott. Tehát a "teremte1 kifejezést az elbeszélést megnyitó első versben, az élőlények teremtését megnyitó versben, -az ember teremtéséről szóló részben három szót: és az egész elbeszélés végén az összefoglaló sorokban, mintegy zárókőként találjuk.