A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-10-01 / 10. szám
466 ankét a hitről reménység abban, hogy a köd mögöttaz Igazság és Élet Napja ragyog. Kiben hiszek? Természetesen Istenben, ebben az Egészen Másban, aki néha olyan messzinek és elérhetetlennek látszik s aki mégis központja az én, az embertársaim, az egyház életének. Talán a reménységgel egyenlő a hitem. S ennek a reménységnek Jézus az alapja, az Oszava, az O példája, az O diadallal végződött küldetése, győzelme a bűn, a halál, a sikertelenségek felett. Az én hitem nem annyira a dogmák elfogadásának az élményében válik életté számomra, mint inkább ennek a határtalan reménynek a magam gyönge módján való megtapasztalásában és átélésében. Ez szólít engem, hogy kilépjek önmagambái, fóliásak a világon és e felé a Fény felé meneteljek életem minden napján. - Azt is átértem azért, mennyire jogosan kívánja az egyház, hogy tanítását és dogmáit magamévá tegyem. De ugyanakkor azt is érzem, hogyadog- mák is az emberért vannak s nem megfordítva. A szabadságnak és szeretetnek Krisztustól meghirdetett rendszere felülemelkedik, túlesik végeredményben a tanrendszerek határán - ezek a rendszerek úgyis csak arra jók sokszor, hogy megosszanak, szektákra szakítsanak bennünket. A kereszténység is többre menne talán, ha tudatában lenne annak, hogy mi emberek mindnyájan az Igazságot, a Világosságot keressük, mi keresztények a Feltámadott Világosságát. 32 éves pap £»n Jézus Krisztusban hiszek. Az igazi Emberben. Az igazi Istenben. Az emberben is hiszek, mert Jézus szerette az embert; azért élt közöttünk. Halála pillanatáig a legékesebb tanúságot tette arról, hogy a szeretető az elsőség, nem a kényelemé, nem a felmutatott eredményeké, nem a hatalom illúziójáé. Szent Lelkében is hiszek. Aki közöttünk lakozik azért, hogy felismerhessük! mindnyájan egy Atyának vagyunk a gyermekei. Az Egyházban is hiszek, amelyet Jézus azért alapított, hogy szeretetben és megosztott örömben éljünk és segíthessük egymást abban, hogy éberek, figyelmesek és szeretettel elteltek maradhassunk életünk egész folyamán. 22 éves egyetemista A/ én élő hitemnek alapja egybeforrásom a Szentháromságos Egy Istennel. Az Atya Fiátadja nekünk, Aki^ testet öltött - Krisztusba oh tódásunk révén kapjuk a Szentleiket s O az Atyával egyesít minket. Ez a folyamat az én elképzelésem szerint mind egy időben megy végbe s egyik a másikától elválaszthatatlan. 65 éves férfi