A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-10-01 / 10. szám
ankét a hitről 465 guk politikai ügyvitelét és a hierarchia tapintatlanul avatkozik be mindig polgári ügyeikbe. Antonino de Gennaro professzor, az olasz katolicizmus egyik élesszemű megfigyelője szerint, a katolikus tömegek "engedetlensége" a hierarchiával szemben nemcsak arra utal, hogy a katolikus értelmiségiek táborával éreznek együtt, akikazegyház "aggiornamentójára" szeretnék kényszeríteni az olasz püspököket, hanem azt is jelzi, hogy az olasz katolikus mentalitás bizonyos értelemben a marxizmus hatása alá került. Ez a gondolkodásmód, amelyik mindig értetlenül és ellenségesen állt szemben a kontinentális Európa liberalizmusával, nem tud ellenállni - sem a hívek, sem az alsópapság körében - az elméletimarxizmus szabadság-eszméjének. Ez nem annyit jelent, hogy kommunistává akarnának lenni; inkább csak azt, hogy véget kívánnak vetni egy olyan korszaknak, amelyikben a "katolikus" egyenlő volta "keresztény demokrácia pártjával" és döntő csapást akartak mérni a hit és a politika, az egyház és az államhatalom, a kereszténység és a keresztény demokrácia szimbiózisának. Az olasz püspöki kar - mindenesetre úgy látszik - nem számolt eléggé az olaszok antiklerikális érzelmeivel. Kár volt beavatkozniuk egy olyan folyamatba, amelynek lényege nem a házasság szentsége, hanem egy politikai procedúra körül forgott. Erkölcsi irányelvekkel szolgálni a házasság felbonthatatlanságáról, vagy kényszeríteni a híveket, hogyan szavazzanak - ez két különböző dolog. Elő emberek élő hite: ANKÉT A HITRŐL E gy nyugat-európai ország e- gyik katolikus folyóirata vezetett nemrégiben ankétot olvasói között a hitről. Kiküldött kérdőívükre több ezer olvasójuk válaszolt. Érdemesnek tarjuk olvasóinkat is megismertetni válaszaik némelyikével. Segítségükre lehet abban, hogy egyéni hitüket, vallási élményeiket maguk is jobban tudatosítsák és megszilárdulhassanak, elmélyülhessenek vallási meggyőződéseikben. I^sje/iezen tudnám hitemnek "lényegét" pár szóba összesűríteni. A hit az én számomra olyan, mint egy séta a ködben, tapogatózás a pusztaság fényes felhőiben • s mindez ugyanakkor mégis békétadó élmény, Kinek hiszek? Miért hiszek?
