A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-08-01 / 8. szám
családi struktúrák Dél-Ameri kában 373 szekszuális kapcsolatokba bonyolítják őket s 12 -13 évesek együttélése, ha nem is törvényes, sok helyen a szülők bíztatására történik. //dél-amerikai család-típus nagyjából három cso- ft portba sorolható: l/A törvényes család. Ezek az állami anyakönyvvezető vagy a pap előtt kötött házasságok. Hogy ez itt a kivételes, az az évi adatokból is világos. Míg az Egyesült Államokban az arány 9.2 ezrelék, Kolumbiában 4.8, Peruban 4.7, Dominikában és El Salvadorban 3.5, Mexikóban pedig a 15 éven felüli népességnek csak fele szerepel házasként a statisztikai kimutatásokban. A dominikai egyházi statisztikák tavalyi 6.6% házasságkötése pedig több mint 80%-ban előbbi együttélések rendezése. "Az itteni esküvőkön - mondja egy papismerősünk - a menyasszony és vőlegény rendszerint nagyszámú gyermekeivel jelenik meg." 2/A közös megegyezés alapján együtt élők (unión libre) száma vidéken elterjedtebb, mint városokban, ahol pap is, anyakönyvvezető is könnyebben található. Csak néhány adatot mutatóba: 100 törvényes házasságban élő párra Dominikában 107, Panamában 116, Guatemalában 213, Haitiban 276 unión libre "házaspár" esik. Az aránylag nagyobbszámú fehér lakossággal rendelkező Csile és Costa Rica ezen a vonalon közelebb állnak az európai és északamerikai állapotokhoz. Brazília és Argentína nem adják meg adatai kát. Mexikóban 24, Paraguayban 43, Peruban 46, Venezuelában 62 unión libre esik száz megkötött házasságra. 3/A társadalmi szemszögből problematikus családok, ahol az anya férj nélkül él együtt több apától származó gyermekeivel. Városokban ez a családtípus elfogadott, vidékeken azonban szégyennek számít, ott ezt a típust statisztikailag összekeverik a másodikkal annál is inkább, mert a megkérdezett anyák az akkor épp velük egy fedél alatt élő férfit, mint u- nión librés élettársukat diktálják be az adatfelvevőnek. Annyi mindenestre az eddigiekből is kitetszik, hogy Dél-Amerika casládi élete nem a törvényes, hanem a természetes házassági életre alapozott, aminek következménye a törvénytelen gyermekek feltűnően magas száma. A párválasztás - egy délamerikai szociológus szerint - egyébként sem a kölcsönös vonzalom, inkább a gazdasági szükségesség következménye s a nagyszámú gyermek (vidéki viszonylatban) megannyi családi munkaerőt is jelent. Az is érdekes, hogy a gyermekáldás a házasság tartósságának brazil nagyváros
