A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-07-01 / 7. szám
316 a szabadkőművesség gondolkodók elégedetlengárdájával tart fenn kapcsolatot egy "rendben és szabadságban megnyilvánuló szocialista társadalom érdekében". Öntudatlan keresztényeknek, a "jóakarat egyháza tagjainak" tartja a- zokat a szovjet értelmiségieket, akik vallástalanul kritizálói a rendszernek. Anatol Levityin, akinek hitvédelmi és egyháztörténelmi sza- mizdatmunkássága ismeretes, kereszténynek, szocialistának, demokratának és a kapitalizmus ellenségének mondja magát. A vallásos sza- mizdat művelőinek legnagyobb része azonban azoknak táborából kerül ki, akik a marxizmus-leninizmus idejét lejártnak tekintik, eszméit megannyi köddé vált légvárnak s azt hangoztatják, hogy a ma tömegei felé orosz földön végképp elveszítette minden vonzását. Hogyan viselkedjünk egy legyengült ellenfelünkkel? fl szabadkőművesség E gy 1954-ben francia szabadkőműves szerzőtől megjelent könyvben - javára kell írni a tárgyilagosságot - olvassuk, hogy az egyház és a páholyok közt akkora az ellentét, hogy közeledésre gondolni sem lehet. Kétségtelen, hogy a két tábor között kívánatos lenne békés kapcsolat létesítése, ez azonban már azért sem lehetséges, mert a francia Grand Orient időközben a kommunistákkal teremtett meleg kapcsolatot - így az író. Egy másik francia szerző * viszont "elszakadt testvéreinknek" írja a szabadkőműveseket s az egyház és közöttük már csak azért sem tartja lehetetlennek a közeledést, mert az ellentétek igazi oka, a politikai katolicizmus, úgyis 'letűnt már a történelem színpadáról". - A Herder cég 1960-as Lexikon für Theologie und Kirche kiadványában még a hagyományos katolikus álláspontot ismerteti a szabadkőművesekkel kapcsolatban, az 1968-ban kiadott "Sacramentum Mundi" második kötetében viszont arról írnak, hogy "történetileg is megokolt lenne", ha az új kánonjogi kódexből törölnék a szabadkőművessé lett katolikusokra vonatkozó egyházi büntetést**. Volt-e a zsinaton szó a szabadkőművesekről? Msgr. Mendez-Arceo, a mexikói Cuernavaca püspöke, aki a zsinaton szokatlan kérdésfelvetéseiről volt híres, két alkalommal is * Az 1954-es mű szerzője: M. Colinon, az 1961-esé: A. Mellár. ** A Lexikon címszóírója: K. Algermissen, a S. Mundi-é: A. Mellár.
