A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1974-07-01 / 7. szám

szentbeszéd ­299 lődéslehetőségéthordta magában annyira, hogy az egyetlen egy Isten­nek, mint a mindenség alkotójának a felismeréséig is elvezette a zsi­dóságot. így kerülte el Izrael a két végletet: azt, hogy az Istent ma­gához túl közel hozza, vagy magától tül távol lássa. Jahwe atya és pásztorként vigyáz népére, de egyben a világ teremtője is, egy "le­gyen" szavára jött létre az ég és a föld, ezek minden ékessége és la­kója, a teremtés koronája, az ember is. Szentbeázéd- templomtalan magyaroknak ^/mikor a kisgyereket torkos- kodáson kapják, lekvártól és csokoládétól maszatos az arcocs­kája s a "bűnjelek" ellenére mégis határozottan állítja: "Nem! Nem! Hozzá se nyúltam, nem ettem belőle... " Vagy színes kréta van a há­ta mögé dugott kezében s egy összefirkált faldarab előtt tágranyílt, ártatlan szemmel mondja: "Nem én csináltam." A tettenért gyerek elkészült a legrosszabbra, amikor a felnőtt rajta kapja. Nem áll mesz- sze ettől a mi Istennel szemben tanúsított magatartásunk sem, ami­kor tudjuk, hogy rossz fát tettünk a tűzre... Mindnyájunk gyermekkori emlékeiben akad ebből a tettenérés­ből. S ha most utólag elemezzük, el kell ismernünk, hogy nagyon is tudatában voltunk, hogy rosszat cselekszünk, de valahogy mégis úgy gondoltuk, megűsszuk anélkül hogy észrevennék. S ha csakugyan raj­takaptak, páni félelem szállt meg bennünket, eszünkbe jutott a bünte­tés. Ez talán a lélektani magyarázata annak, hogy a tettenérés alkal­mával is köröm szakadtáig tagadtunk - olyannyira, hogy a végén mi is elhittük: ártatlanok vagyunk. De az effajta emlékek nem korlátozódnák agyerekkorra. Felnő­ve kedésünk-későbbi idejéből is előhalászhatunk hasonló eseteket. A- mikor rájöttek, hogy betörtünk egy ablakot, titokban elszívtunk egy cigarettát vagy kicsit megbillent egyensúlyérzékkel lépegettünk ha­zafelé egy baráti összejövetelről. Csaltunk az iskolában, becsaptuk a munkaadónkat, eltitkoltuk az igazságot az élettársunk elől, elárul­* Haszonnal olvasható ehhez János evangéliumának I/. fejezetéből az /•/9 versre eső rész, ahol a tanítványok a Tiberiás tavánál találkoznak a feltámadt Jézussal. A megbocsátásról*

Next

/
Thumbnails
Contents