A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
az Ökumenikus Tanács 31 meg a Tanács azzal a céllal, hogy ”a keresztény Egyház kebelében annak egysége visszaállításán munkál kod jé k.. A Tanács nem tekinti magát egy egyházak feletti ”szuper-egyháznak”, még csak "egyházak federáci ójának” sem, hanem a szervezetében képviselt tagegyházak "testvéri szövetségének” és tiszteletben tartja sajátos egyediségét és függetlenségét annak a 267 egyháznak, amely tagállományát alkotja (a világ számottevőbb ortodox, protestáns és ókatolikus egyházai). dkz Egyházak Világtanác sából alakult Ökumenikus Tanács tu- JA lajdonképpen az angolszász és az északeurópai protestáns egy- házak szellemigyermeke *. Működésének módszereit is ez az eredet magyarázza; sokan szeretik az angol parlamenti hagyományokkal kapcsolatba hozni közgyűléseinek technikai menetét. Minthogy a szervezet az egység és a megbékélés ügyét szolgálj a, igyekszik ülésein a "közös" álláspontok kihangsúlyozására; tagjai tudatában is vannak annak, hogy nem parlamenti viták helye a plenáris ülés. Azok, akik valamilyen nemes ügy harcosaiként szeretnék nézeteiket érvényesíteni, igyekeznek még az ülések előtt, a riportok és javaslatok előadóival megegyezésre jutni, hogy szempontjaik a közgyűlések referátumaiban szerepelhessenek. Az így előkészített és a közgyűlés elé kerülő szövegek megfogalmazásukban rendszerint merészebbek és haladóbb színezetűek, mint az átlagos kiküldöttek - vagy pláne az átlaghívő eszméi. Az említett merészség főként a társadalmi, faji és nemzetközi problémákkal való megnyilatkozásokban feltűnő, bár mögöttük sohasem politikai és pillanatnyi érdek, hanem mindig az a tudat az indíték, hogy az evangélium szellem ében s az evangélium tanításáról kell az egyházaknak földi világunk előtt érthető és világos tanúságot tenniük. Az a veszély persze fennáll, hogy az így megfogalmazott merész állásfoglalás a közgyűlésen való elhangzása után a könyvtári állványokon fog porosodni - minden különösebb hatás nélkül a reális életre. Ez könnyen lehetséges, mert a Tanácsnak nincs hatalma alr* hoz, hogy az egyes egyházak keretén belül gyakorlati intézkedéseket hozzon. Ebben a tekintetben az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez hasonló, ahol szintén előfordul, hogy a legnemesebb rezolúcióknak is elsikkad a gyakorlati kivitelezése. A Tanácsnak Genfben van központi irodája, ahol egy főtitkár és a világ minden részéből összehozott "személyzet" irodai dolgo* Kialakulásának körülményeiről, a katolicizmusnak vele kifejlesztett kapcsolatairól bővebben írtunk 1973. januári számunkban (20. lap).
