A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
16 Cser atya írásaiból visz, a gyerekeket havonta összegyűjti a parkban és kis "lakomákat" rendez számukra. Ott szabadon ugrálhatnak, hancúrozhatnak... Mint hallotta, a nép igen megszerette az uraságot. A lőcsfalvi pap pedig nem tett többé szemrehányást saját magának a történtekért, mert ágy látszik, jó gyümölcsöt érlelt. De gyakran elgondolkozott azon is, hogy tényleg igaz-e még a régi mondás, hogy: "Hoss' ú haj, rövid ész"?... Csen atya ínásaibóC Íz én gyerekkoromban oda- LA haza, Tolna-Tamásiban, a templomi szertartások nem e- gészen úgy mentek végbe, mint errefelé. A keresztelőre például csak a keresztszülők jöttek el a kisbabával. Mostanában itt * a vasárnapi misék egyikén keresztelünk; 800, ezer ember is szorong a padokban. A mise elkezdődik az énekkel, folytatódik az olvasmányokkal, amik a keresztségről szólnak. Mikor fölajánlásra egy család az oltárhoz lép a kenyérrel és borral, következik a keresztelő. Az egész "lelki-család", a hívők gyülekezete e- lőtt. Jó, ha tudatosítjuk magunkban, hogy amikor egy kisbaba születik a családnak, a közösségnek is születik. Jó tudatosítani azt is, hogy nemcsak a szülei felelősek érte, de az egész környék összes lakói. Jó tudatosítani magunkban azt is, hogy a szó alig nevel, a példa annál jobban. Nem a keresztanya, hanem az édesanya tartja karjában kisbabáját. Férje mellette áll, a keresztszülők két oldalukon. Az oltárhoz lépnek a fehérbe burkolt kisbabával. Amint a keresztvíz homlokára csordul, az egész közösség a szülőkkel és keresztszülőkkel e- gyütt felújítja hitét a Teremtő Istenben, értünk vérzett Fiában, Jézus Krisztusban és életünk szüntelen irányítójában, a Szentlélekben. így a szülők, nagyszülők, a hívők serege, maga a pap is újraélik keresztségüknek ajándékát és küldetését. * Cser atya az amerikai Long Island egyik plébániáján tevékenykedik.
