A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-05-01 / 5. szám

apróságok 45 zett kilátásba újabb pénzsegélyt. Róma nem kívánt beleavatkozni a pátriárkátus belső ügyeibe. Részben talán azért sem, mert nagyon jól tudta, hogy a pátriárkátusnak hatalmas birtokai vannak Libanon­ban, amelyek azonban elhanyagolt állapotukban nem szolgálnak nagy méreteikhez illő bevétellel. A pátriárkátus eddig nem akart pénzt befektetni birtokainak korszerűsítésébe, ugyanakkor keresztény meg­gondolásból (hogy "idegenek kezére ne kerüljön") eladni sem akarja ezeket. A pátriárkátust megszálló kispapokat főként a velük rokon­szenvező egyetemi fiatalság támogatta. Etelt szállítottak nekik, meg takarókat, hogy kényelmesebben aludhassanak. A püspökök sem vol­tak egységesen az akció elítélése mellett. Amikor a rendőrség egy alkalommal megjelent a pátriárkátus kapujában és erőszakkal akar­ta eltávolítani a kispapokat, az egyik épp ott tartózkodó püspök, Msgr. Abdó Khalifé, azzal állta el útjukat, hogy "csak akkor, ha engem is letartóztatnak, mert ezek az én fiaim". Két hétig tartott, míg a pátriárka "beadta derekát" és bizto­sította szeminaristáit, hogy a papnevelő intézet továbbra is működés­ben marad. A klspapok erre elhagyták a pátriárka rezidenciáját. Visszamentek a szemináriumba. Az újságok tizennégy napon át elsőlapos tudósításokban szá­moltak be az üggyel kapcsolatos napi fejleményekről. A maronita keresztények 30 százalékát képezik Libanon népességének; belügye- ik érthetően nem hagyják hidegen a libanoni közvéleményt sem. r'Y'V/ itt nyugaton, nem is ösmerjük az új szovjetorosz költőnemzedéket. Miért kellene ismernünk? - mondhatná valaki. Azért, mert volt egyszer egy ország (O- roszország), ahol a versekből valamikor fegyvert kovácsoltak s a Szovjetunióban ma is nagy a költők hatalma. Hol esik meg ma másutt, hogy egy egy költői előadó-est ezres tömegeket vonz, hogy szájról-szájra adják továbbá költeményeket, hogy a szarni zdat titkos irodalma terjeszti tovább a verseket ócska, gyűrött papírra gépel­ve meg írva? Egy egy költeményen sokat lehet gondolkodni, lassan az értelmét, a mondanivalóját is kihámozni - még a vallásit is... Az utóbbi évtizedben egyébként nem csak a földalatti irodalom­ban bukkanunk orosz vallásos versre. Itt van például Boris Slutzki, 1943. óta párttag, versének egy szakaszat Most, hogy ideál jóimat és hajamat vesztem, elgondol ködöm: hogy' lehet,

Next

/
Thumbnails
Contents