A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-05-01 / 5. szám
12 az Ószövetség A felvilágosodás korának cinikus tételét, hogy a szentírás értelmetlen mítoszoknak a gyűjteménye és mindenestül amesék világába utalandó, ezt a tételt a régészek ásói és csákányai megdöntötték. Amiről sem Hellász, sem Róma nem tudott... Közel-Kelet termékeny félholdjának a Nílus völgyébe és a mezopotámiai termékeny síkságra hajló szarva négyezer év óta őrizte a különböző kultúrák és civilizációk egész sorát. Olyan történelem zajlott itt, olyan művelődés virágzott, amelyről sem Hellasz, sem Róma antik történészei semmit sem tudtak, de amelynek titkaiba az ószövetségi szentírás könyvei betekintést engedtek. A Kr. e. 5. századtól a Kr. u. 19. század közepéig ezeknek a birodalmaknak és kultúráknak az életét egyedül az ószövetség szent könyvei alapján tanulmányozhatták a tudósok. Krisztus előtt kettőezerben Mezopotámia, a mai Szíria és Palesztina meg Egyiptom vidékein olyan kultúrák fejlődtek, amelyekhez hasonlót csak a görög -római kultúra virágkorában találunk. De hol volt ez a görög-római kultúra a Kr.e. 2000 körül? Kréta szigetén ugyan Minoa király már szervezte a történelem első flottáját, Mykéne lakói ugyan már megépítették ciklopszkövekből * várukat, az első Trója romjai fölött már épült a második Trója, de a Balkánon éppen csak kezdetét vette a bronzkor. Szardínia szigetén és Nyugat-Franciaországban megalit ** síremléket emelnek az el- húnytaknak; ezek a sírok jelzik a kőkorszak végét. De az emberi szellemnek azok a szárnypróbálgatásai, amelyek a Krisztus előtti második évezredből üzennek felénk az Ural és az Atlanti óceán közti térségből, éppen csak jelzik, hogy az ember ember, bár képességei még szunnyadnak. Pedig a Nílus völgyében már ezer év óta ülnek a fáraók a trónon, a Kr. e. 2000 körül I. Emenem- het alapítja meg a 12. dinasztiát. Ennek a hatalmas birodalomnak a befolyása Núbiától a Sinai félszigeten és Kánaánon keresztül egészen Szíriáig terjed. A föníciaiak gazdag városainak fehér falait a Föld* A "küklopszok" (magyarul: "kerekszeműek") Homérosznál az egyszemű, emberevő óriások, akik a monda szerint Mykéné falait építették. A cik- lopsz "kőművesmunka" olyan építészeti eljárás, ahol a durva és sokszögű (nem símafelületű) falat szabálytalan alakú, hatalmas kősziklák alkotják s összetartó erejüket nem habarcs, hanem pontos egybeillesztésük nagy méretük és hatalmas súlyuk adja. Ezt az eljárást használták néhány ősi görög és etruszk építkezésben és a perui inkáknál. ** Kövekből összehordott sírhalom (kerek vagy hosszúkás), amelynek oldalában hosszú folyosó vezet a majdnem középpontban lévő sírkamrába.
