A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-05-01 / 5. szám

az Ószövetség 13 közi tenger kéksége tükrözi, Kisázsia szívében a hetiták még nem alapították meg birodalmukat, az Eufrátesz és a Tigris lapályán a sum ér és akkád királyok uralkodnak. A "termékeny félhold" kultúrvilága Ennek a többrétegű kultúrvilágnak már irodalma van, ékírás­sal és hieroglifekkel örökítik meg az utókornak az uralkodók nagy tetteit, a királyi udvar, az államgépezet gazdagon tagolt hivatalnoki osztállyal rendelkezik, a kereskedelmi kapcsolatok kikötőket, kara- vánútakat létesítenek, a rezet a sínai félszigeten, az ezüstöt a Tau­rus mélyéből bányásszák, az aranyat és az elefántcsontot Núbiából szállítják a nílusi hajók, a bíborfestéket a föníciai városok árulják, a tömjén és a ritka fűszerek Arábiából kerülnek a babiloni és egyip­tomi istenségek szentélyeibe, a krétai fazekasmesterek remekeit, e- dényeket és díszkorsókat a Tigris és a Nílus partján egyaránt hasz­nálják. Egyiptomban már szórakoztató irodalom is születik. Az Eu­frátesz alsó folyása mellett megszerkesztik az első nyelvtant, ösz- szeállítják az első kétnyelvű szótárt. A világ teremtéséről szóló ő- si sumér mondákat akkád nyelvre fordítják, a fordító keze alól drá­maian mozgalmas eposz kerül ki, az orvosok az emberi test anató­miáját tanulmányozzák, lajstromba veszik a gyógynövényeket és ki­vonataik sokféle alkalmazását. A fáraó matematikusai Pithagórász előtt másfélezer évvel megállapítják, hogy a derékszögű háromszög két befogója négyzetének az összege egyenlő átfogójának a négyzeté­vel. Mezopotámiában a mérnökök gyakorlatilag rájönnek a gyökfej­tésre. A csillagászok pontosan megállapítják - kultikus célból - a bolygók járását. Es ami ugyancsakfigyelmet érdemel: ebben a Kr.e. 2000 körüli világban mindenütt béke uralkodik, nagy háborúnak eddig nyomát sem találták a régészek. De az arab sivatagban már készü­lődnek azok a sémi nomád népek, amelyek Mezopotámia, Szíria és Palesztina felé törve megállíthatatlan hullámokkal áradnak. A sumér és akkád királyok birodalma Kr. e. 1960-ban az amoriták elszánt tá­madása alatt omlik össze. Ez a nép az államok és dinasztiák egész sorát alapítja. Egy közülük kiemelkedik. Az első babiloni dinasztia (Kr.e. 1830-1530) nagyhatalmi központot teremt. Ennek a dinasztiának volt hatodik uralkodója a törvénygyűjteményéről híres Hammurabi. A sokféle semita törzs közül csak egynek adatott meg, hogy fennmaradjon, nagy néppé fejlődjék; úgy megsokasodjék, mint a ten­ger fövenye és általa nyerjék el a népek Isten áldását. Ismeretlen és jelentéktelen család alkotja ennek a népnek kiindulópontját. Ez a család Ábrahámé, akit az Isten kihívott a babiloni Űr városából, a- kivel szövetséget kötött és akit ígéreteivel elhalmozott.

Next

/
Thumbnails
Contents