A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-05-01 / 5. szám
az Ószövetség I! raelt, rombolta le ennek fővárosát, Samariát és hurcolta rahszíjon fogságba a népet. A múlt század hatvanas éveitől kezdve egymásután alakultak tudományos társaságok és intézmények, melyek ennek az eltemetett kultúrának a föltárására vállalkoztak. 1865-ben hozták létre az angolok a Palesztinái Kutató Alapot, mint a Palesztinái Szövetség utódját. 1877-ben a németek is tudós-csoportot szerveztek a palesztínai ásatások irányítására, 1890-ben kezdett működni Jeruzsálemben a francia domonkos szentiráskutatók Szentírástudományi Iskolája. 1898 -ban alakult meg a német Keleti Társaság, 1900-ban kezdett működni az ameriaiak Keleti Kutató-iskolája és 1902-ben a Szentföldön megejtendő ókori kutatásokra a német Evangélikus Intézet. 1913-ban a zsidó-alapítású Palesztínai Kutató-társaság is bekapcsolódott az antik Közel-kelet feltárásának a munkájába. A tízes évektől napjainkig még öt régészeti társaságot, alapot, illetve intézetet létesítettek. A római Szentírástudom ányi Intézet 1927-től igyekszik katolikus részről az angol, amerikai, német és francia régészek ásatási eredményeivel a szentírásmagyarázatot kiegészíteni. Pontosan ott, ahol a Szentírás mondja... Palesztinában az elmúlt 120 év alatt nem egy bibliai város romjaira bukkantak. Eleinte szenzációszámba ment, ma már egészen természetesnek veszik, hogy ezek a romok éppen ott fekszenek, ahol a Szentírás szerint feküdniök kell. Arra vonatkozóan, hogy milyenek is voltak ezek a helyek és városok, a modem régészetnek és a bibliának a képe megegyezik. Ősi feliratokon és emléképületek domborművein egyre több olyan személyiséggel találkozik a kutató, akiről csak a biblia tudott eddig. Olyan népek, szokások, használati eszközök, ruhák jelennek meg előttünk, amelyekről csak a bibliában olvashattunk. Óriási képek mutatják, hogy milyenek voltak a hetiták, menynyire nyűlánktermetűek a filiszteusok, milyen választékosán öltöztek Kánaán városállamainak a fejedelmei, akiknek vaskocsiaitól a hazát kereső választott nép annyira félt - nos, ezek a fejedelmek Ábrahám kortársai voltak. Ezer éven át voltak ennek a fejlett kultúrának megközelíthetetlen, haragvó félistenei az asszír királyok, mint III. Tiglatpileser, akit az ószövetségi szentírás Phul néven említ; Sanherib, aki Jeruzsálemet lerombolta, Aserhaddon, aki Manasse királyt bilincsekbe verette és Assurbanipal, akiről Ezdrás könyve beszél. A régészeti ásatások nemcsak Théba és Assur romjait tárták fel, hanem Babilon lépcsős tornyainak is nem egy titkát megfejtették.
