A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-05-01 / 5. szám
10 az Ószövetség Beszívjuk és bennünk tartjuk O-ök Lélegzeted: kilélegzéseddel születünk, belélegzéseddel Beléd pihenünk. Orbán Miklós S.J. A régészet a szentírás-tudomány szolgálatában AZ ÓSZÖVETSÉG N apóleon egyiptomi hadjáratára tábornokaival nemcsak hadmérnökeit vitte magával, hanem tudósoknak, történészeknek és kutatóknak egy tekintélyes csoportját is. A piramisok tövében színes egyenruháikban parádéztak a francia csapatok, a tudósok meg megilletődve bámulták annak a kultúrának az emlékeit, amelynek történetéről vajmi keveset közölt a római és görög történetírás. Homok alatt szunnyadtak a szfinkszek, a templomcsamokok, a piramisok még nem tárták fel titkaikat. Tut-Ench-Amun, a szinte gyermekfáraó, többszörös szarkofágjában arany álarca alatt még zavartalanul álmodhatott népe és dinasztiája ragyogó múltjáról. A történészek sejtették, hogy az izzó homok alatt kincsek rejlenek, az egyetemes emberi kultúra kincsei. Arról azonban nem tudtak semmit, hogy a Tigris és az Eufrátesz lapályán a Perzsa ö- böltől e két folyam felső folyásának a vidékéig az egyiptomival egyidős kultúra várja, hogy ráakadjanak és így gazdagságát megmutathassa. Azon a vidéken, ahonnan az "ősatya", &>rahám, családjának és utódainak immár közel négyezer éves történetét elindította, ezen a vidéken is emelkedtek roppant piramisok, lépcsőzetes tornyok és templomépületek, de ezek felé csak a múlt század közepén kezdett tekinteni a tudomány. A kezdeményezés érdeme itt is a franciáké. Mezopotámiában az első hivatalos ásatást 1842-ben a francia kormány utasítására Paul Emile Bottá, mosuli vicekonzul kezdte meg. Az ő szeme pihenhetett meg először Chorsabadban II. Sargon asszír király uralkodásának az eseményeit megörökítő domborműveken. Ez az uralkodó tiporta le a Salamon után kettészakadt zsidó állam északi részét, IzEg y vicekonzul kezdte...
