A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-05-01 / 5. szám
8 Cser atya írásaiból tathatók megintcsak azok az értékek, amelyek oly közel állnak a kereszténységben akínai lélekhez és hagyományokhoz. A halottak litur- giájátpéldául nem is nehéz a gyermeki kegyelet megnyilvánulásaként, az ősök őszinte tiszteleteképpen bemutatni. Hiszen az egyház temetési szertartása sem mint törést és véglegeset állítja elénk a halált; inkább egy eljövendő élet új reménységét csillantja meg előttünk. S a Titokzatos Test tanában is - úgy valljuk - minden ember, élők is, holtak is a legbensőbb közösségben élnek egymással. A havi missziós imaszándékkal kapcsolatban tehát azt szerettük volna bemutatni, melyek azok az igazságok, amelyeken keresztül a "megközelítés" nagy műve siker reményében indítható el. Ne értse senki félre, nem arról van szó, hogy bármit is elhagyjunk a keresztény igazságokból. Csupán arról, hogy különös hangsúlyt és erőt biztosítsunk azoknak a keresztény értékeknek, amelyek visszhangot, a kereszténység iránt bizalmat kelthetnek a kínai lélekben. CSER RTVR ÍRRSHIBÓn 7 A MÚLHATATLAN TENGERE n mikor úgy tűnik, hogy könnyű léptekkel az élet felületén szaladgáltál, a könnyű kiábrándultság az élet felületének érintése miatt már meghívás mélyebb és magasabb utak felé. Az emberek veled és körülötted mint kis patakok és folyamok futnak a mindent befogadó Tenger felé. Látod, hogy úszik ruha és ékszer, pezsgőspohár és borosüveg, a kirakatok és üzletek sora, a bankok és tánctermek, mozik és színházak sora a patakok és folyamok felszínén a Tengerbe? Ennyire elmúlik minden? Ilyen biztosan lehull a fák lombja az élet őszein? Ennyire biztos a halál? Életünk patakja és folyama akármilyen találkozásokon át akármilyen víztömeggé duzzad, egyének, családok, társadalmak, országok, századok és évezredekduzzadtságával együtt a Tengerbe tűnik? A történelem halálába! A Tenger, az egyetlen mindent befogadó, mindent feloldó, mindent elnyugtató, mindent elnémító valóság a Halál?
