A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-05-01 / 5. szám
6 arccal Kína felé... is keresztények. A kínaiaknak többé kevésbé természetükbe oltódott a taoizmus. Lao-tze és a "tao" többi más alapító és rendszerré fejlesztő egyénisége a legősibb kínai hagyományok megtestesítői. Maguk is szinte belévesznek a nép legendás eredetének homályába. A taoisták menekültek az emberektől, a természet titkaihoz közel álló egyedüllétet keresték. Ezt tartották a legtökéletesebb lehetőségnek ahhoz, hogy emberi mivoltuk teljességét elérhessék és segítségére lehessenek embertársaiknak. Ez a taoista szellem az első században például virágzó és népszerű mozgalmat teremtett a miszticizmus számára. Ez a mozgalom sok esetben elkorcsosult, de az 5. században hatására alakult ki a Ch’an (zen) buddhizmus, amelyik szintén a meditativ élet kedvelője volt s végső kialakulását, mint rendszer, Kínában kapta. A kereszténység kontemplativ és misztikus értékeivel könnyen megbarátkozhat a kínai - ha megismerheti ezeket. A második vatikáni zsinatnak a missziókról szóló dekrétuma nagyon ajánlja, hogy a missziósterületeken kontemplativ szerzetesi intézmények telepedjenek meg. Fő teendőjük a hittérítés munkájának az "ima-háttér ét" biztosítani, de mellékesen, "ha az illető népnek vallási hagyományaihoz is alkalmazkodik életmódjuk, fényes útmutatást jelenthet puszta jelenlétük is a nemkeresztények számára" (Ad Gentes 40.b). A kereszténységet egyébként még egy másik vonása is rokonszenvessé teheti kínai kultúrkörben. Mint magasrendű erkölcsi elvek hordozóját becsülhetik nagyra. Kína kultúrtörténetét szem előtt tartva, mindjárt előtűnik, hogy az erkölcsi elvek mindig nagy szerepet vittek a kínai életben. S ezek az elvek náluk mindig ész-érvek alapján nyugodtak. így például a Kr. e. második évezredben egyik császáruk (Choen) idejében különösen elterjedt volt az a nézet, hogy az embernek mindig követnie kell "szíve észszerű" hajlamait és a gyakorlatilag elfogadott "szabályokat", erkölcsi princípiumokat. Több mint négy évezred hagyománya él a kínai lélekben az embernek egy olyan erkölcsi ideáljáról, amelynek lényege azoknak a nagy erkölcsi szabályoknak a betartásában és követésében áll, amelyek összhangban vannak az "égi akarattal". Ezek a nagy szabályok a gyakorlatban a gyermeki hűségA keresztény misztika a taoiz• mussal, erkölcsi tanrendszerünk pedig a konfuciánus gondolkodásmóddal mutat bizonyos fel szellemi hasonlóságot. E két út látszik legbiztosabbnak a kereszténység szemszögéből a sajátosan kínai lelkűiét és gondolkodásmód megközelítésére.
