A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-05-01 / 5. szám

6 arccal Kína felé... is keresztények. A kínaiaknak többé kevésbé természetükbe oltódott a taoizmus. Lao-tze és a "tao" többi más alapító és rendszerré fejlesztő egyéni­sége a legősibb kínai hagyományok megtestesítői. Maguk is szinte belévesznek a nép legendás eredetének homályába. A taoisták mene­kültek az emberektől, a természet titkaihoz közel álló egyedüllétet keresték. Ezt tartották a legtökéletesebb lehetőségnek ahhoz, hogy emberi mivoltuk teljességét elérhessék és segítségére lehesse­nek embertársaiknak. Ez a taoista szellem az első században példá­ul virágzó és népszerű mozgalmat teremtett a miszticizmus számá­ra. Ez a mozgalom sok esetben elkorcsosult, de az 5. században ha­tására alakult ki a Ch’an (zen) buddhizmus, amelyik szintén a medi­tativ élet kedvelője volt s végső kialakulását, mint rendszer, Kíná­ban kapta. A kereszténység kontemplativ és misztikus értékeivel könnyen megbarátkozhat a kínai - ha megismerheti ezeket. A második vati­káni zsinatnak a missziókról szóló dekrétuma nagyon ajánlja, hogy a missziósterületeken kontemplativ szerzetesi intézmények teleped­jenek meg. Fő teendőjük a hittérítés munkájának az "ima-háttér ét" biztosítani, de mellékesen, "ha az illető népnek vallási hagyománya­ihoz is alkalmazkodik életmódjuk, fényes útmutatást jelenthet puszta jelenlétük is a nemkeresztények számára" (Ad Gentes 40.b). A kereszténységet egyébként még egy másik vonása is rokon­szenvessé teheti kínai kultúrkörben. Mint magasrendű erkölcsi elvek hordozóját becsülhetik nagyra. Kína kultúrtörténetét szem előtt tart­va, mindjárt előtűnik, hogy az erkölcsi elvek mindig nagy szere­pet vittek a kínai életben. S ezek az elvek náluk mindig ész-érvek alapján nyugodtak. így például a Kr. e. második évezredben egyik császáruk (Choen) idejében külö­nösen elterjedt volt az a nézet, hogy az embernek mindig követ­nie kell "szíve észszerű" hajla­mait és a gyakorlatilag elfogadott "szabályokat", erkölcsi princípi­umokat. Több mint négy évezred hagyománya él a kínai lélekben az embernek egy olyan erkölcsi ideál­járól, amelynek lényege azoknak a nagy erkölcsi szabályoknak a be­tartásában és követésében áll, amelyek összhangban vannak az "égi akarattal". Ezek a nagy szabályok a gyakorlatban a gyermeki hűség­A keresztény misztika a taoiz• mussal, erkölcsi tanrendszerünk pedig a konfuciánus gondolko­dásmóddal mutat bizonyos fel szellemi hasonlóságot. E két út látszik legbiztosabbnak a ke­reszténység szemszögéből a sa­játosan kínai lelkűiét és gon­dolkodásmód megközelítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents