A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
44 apróságok zsinati dekrétumok végleges megszövegezésénél mindig Ugyel/eneka egység felé "nyitva hagyandó ajtókra". Az egység az ő szemében nem el» vont fogalom volt, hanem az őszinte emberi együttlétből születő valóság. Ezért adott sokat a kapcsolatok megteremtésére. Gyakorlati akadó- lyokon könnyen átvágta magát. A zsinati ülések valami bizonytalanságot keltettek a résztvevőkben az egység munkál ásónak praktikus kivitelezhetőségét illetően. A bíboros viszont már 1964-ben találkozott (Milánóban) a Világtanács megbízottjával, akivel már az első órákban megegyezésre jutotta katolikus és nemkatolikus keresztények egységmunkájának egybehangolásával kapcsolatban. 1965-ös genfi útja alkalmával a Világtanács főtitkára a zsinat ökumenikus dekrétumát dicsértei mennyire reálisan tartalmazza ez az Irat az egység lehetőségeit és akadályait. Ez a dekrétum a bíboros gondos munkájának volt az eredménye. A valóság, a realitások embere volt, nem lázálmokat kergető keresztény. Szellemi hagyatéka a nagy ügy számára "nyitva hagyott ajtók", az el lentétek közti "azért mégis" lehetőségeinek finom megsejtése. oroszok és ökumenízmus A harcos ateizmus moszkvai folyóirata a (Nauka i Religija) 1968-ban az ökumenikus mozgalomban egyedül annak a politikai célnak az egyik eszközét látta, amelyik ' 'komprom is szum ok árán'' akarj a nem ze t- közi szervezetbe gyűjteni az egyházakat, hogy "végső és elkeseredett kísérletet" tegyen a tömegek egyre növekvő hitetlenségének megakadályozására. Régi recepthez híven, a kommunisták mindig szeretik a vallási jelenségeket is csak politikai síkon interpretálni. A szovjet viszonyok közt nem csoda, hogy az orosz ortodoxia sokáig sanda szemmel nézett az ökumenikus mozgalomra. Ebben a párt keze is benne volt valamiképpen - céljuk mindig és minden eszközzel az egyházak gyengítése volt s az ökumenikus mozgalomban éppen ezek erősítőjétől féltek. Ezen az ellenséges érzületen a háborút közvetlenül követő és a régebbi viszonyokkal összehasonlítva valóban fellendültnekmondható egyházi helyzet sem változtatott. 1948-ban egy szélsőségesen durva cikk támadta az ökumenikus mozgalmat a moszkvai pátriárká- tus hivatalos kiadványában. Ugyanebben az évben utasították vissza az amszterdami ökumenikus konferenciára való meghívást is. Az elkövetkező 12 év alatt azonban sok víz lefolyt a Néván... Az 1961-es Világtanács konferenciáján (New Delhiben rendezték) nemcsak megjelent az orosz ortodoxia küldöttsége, hanem felvételét is kérte a Világtanácsba. Nem fogadták osztatlan lelkesedéssel. Hangok
