A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-12-01 / 12. szám

a béke érdekében 3 is. A hitújítást követően számos protestantizmusból kialakuló szekta teszi magáévá az örök béke gondolatát. Végül ■ : zázadtól kezd­ve egészen napjainkig szinte megszámlálhatta! . egyesülés és alaku­lat tömöríti tagjait a béke érdekében. Mindezek a nemes szándékú emberi kísérletezések sem tudták azonban megakadályozni, hogy ú- jabb és még borzalmasabb háborúk ne törjenek rá a békét sóvárgó emberiségre. Voltak a békének kevésbé idealista alapon álló hívei is. A tör­vény és az erkölcs nevében bizonyos nemzetközi szabályokközé sze­rették volna szorítani a hadviselést és borzalmait ezzel is csökken­teni. A középkor és a reformáció mellett a felvilágosodás korában is voltak a békének ilyen reálisabb beállítottságú barátai. A hívők a kereszténység eszméire, a hitetlenek az emberi észre hivatkoztak, mint a béke eszméjének alappillérére. A múlt század vége felé új ösztönzést ad ezeknek a mozgalmak­nak a fegyverek fejlődése következtében beálló megsokszorozott pusz­títás lehetőségének a gondolata. Egyik képviselőjük már a hetvenes évek német-francia háborúja után szerette volna köztudatba vinni, mekkora "haladás" mutatkozik a fegyverek területén: szerinte 1871 és 1899 között többet fejlődött a haditechnika, mint a nyílvessző feltalálásától kezdve egész a 19. századig. Ebben az időben, a szá­zadfordulón, kezd az emberiség elé kirajzolódni a jövő csatáinak a kijózanító képe: harcok, ahol győzők és vesztesek közt alig lesz kü­lönbség a szenvedés, a pusztítások, a nélkülözések vonalán. Ennek a fenyegető jövőnek árnyékában alakul meg 1899-ben az orosz cár (II. Miklós) ügybuzgóságából a hágai nemzetközi bíróság. A hadviselő felekre nemzetközi szabályokat is akartak kényszeríteni. Az első világháború mutatta meg, mennyire megalapozatlan volt a- zok optimizmusa, akik ettől a megoldástól vártakcsodát. Tudjuk jól, mennyire hamar elfelejtettük ennek az első világháborúnak a lecké­jét. Borzalmait fokozott mértékben újította fel a második s nem két­séges, hogy az atomfegyverek sem a béke ügyét fogják szolgálni. A béke feltételei Napjainkban mozgalmak és tanulmányok egyaránt foglalkoznak a tartós béke kérdésével. Annyi már eddig is világos ténykedésük nyomán, hogy nem találtak rá a békét gyakorlatilag csakugyan bizto­sító megoldásokra. A béke ugyanis az ember belső meggyőződésénekkövetkezmé- nye, egy új világszemlélet, egy régitől elütő magatartásból fakadhat. Erre azonban nem olyan könnyű átnevelni az emberiséget, amelyik elsősorban politikai és gazdasági érdekek mozgatóerőinek engedel-

Next

/
Thumbnails
Contents