A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-11-01 / 11. szám

kínaiak térítése 39 vényesek. Előre elnézését kérem annak, aki írásomon felbőszülne. Nem tiszteletreméltó, ősi intézmények ma annyira divatos bírálga- tása a célom. Egyedül kiutat keresnék; a lehetőségét annak, hogy a hit és az evangélium mélyebb és maradandóbb begyökereztetését ér­hessük el missziós körülményeink között. N^lsgr. Costantíni * szinte forradalmárként hatott annakidején, a- mikor a külföldi hierarchia egyeduralmát kínai püspökök kinevezé­sével megtörte Kínában. XI. Plusz 1926-ban konszekrálta az első hat püspököt. Azután 1946-ban alakították ki véglegesen a kínai hierar­chiát, 1949 kommunista hatalomátvétele óta azonban ezt - lépésről lépésre - teljesen megsemmisítették. A külföldi hithírdetők nagy ré­sze a taiwani Kínába telepedett át s ott kezdett eredményes munkába. Erkeztükkor csak tízezer katolikus élt a szigeten, ma hét egyházme­gyére osztva háromszáz ezren vannak. Ha már most valaki fel tenné a kérdést: sikerült-e annakidején Kínában, vagy sikerül-e most Taiwan földjénigazán meggyökereztet­ni a hitet - határozottan nemmel kell válaszolnunk. Msgr. Costantí­ni helyesen látta, hogy a misszionálás ebben a "begyökereztetésben" érheti el csak célját, de nem a helyes eszközökhöz nyúlt, amikor ezt csak a hierarchia és egy olyan egyházi szervezet kiépítésében látta, amelyik végeredményben a római császárság hivatalnoki és kormány­zási szervezetéből veszi eredetét. Senki sem tagadja, hogyahierai— chikus szervezet valóban alkalmas a keresztény közösségek ügyeinek adminisztrálására. De ehhez előbb keresztény közösségek kellenek; azok szervezésén kell a fő hangsúlynak lennie s ha azok aztán erő­sek és fejlődésbe lendültek, akkor maguk igénylik majd a hierarchi­kus felépítményt. Amit mondani szeretnék, talán SzentPál példájával illusztrál­hatom. Hogyan is gyökereztette ő meg a hitet? Missziósútjain pár ér vig, esetenként csak pár hónapig, élt Efezusban, Korintusban, Tesz- szalonikában, stb. Néhány hívőt ezeken a helyeken maga térített meg. Ezeknek körét alakította tevékeny és imádságos közösséggé. Új ke­resztényei közül ekkor kiválasztott valakit s a kis közösség elöljáró­jává tette, kézrátétellel "püspökké" szentelte őt és rája bízta a misszionálás további gondját, odébb állt. Timóteus vagy Titusz püs­pökök munkája tulajdonképpen egy mai falusi plébános tevékenységé­* Celső Costantíni (1876-1958) világi pap (1899), címzetes püspök Fiúmé­ban (1921), c. érsek (1922) és Kína apostoli delegátusa (1933-ig). 1953-tól bíboros. A"bennszülött" egyházművészet kialakulásának úttörő pártfogója.

Next

/
Thumbnails
Contents