A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-11-01 / 11. szám
az ószövetség 9 pai szentírás bizottság válaszára és maguk tartózkodtak az állás- foglalástól. A katolikus egzegézis előtt a további kutatás útját XII. Piusz pápa "Divino afflante Spiritu" kezdetű enciklikája és apápai szentírás bizottság titkárságának a párizsi érsekhez, Suhard * bíboroshoz írt levele nyitotta meg. A pápa az említett enciklikát 1943. szeptember 30-án tette közzé. Első részében azt foglalja össze, mi mindent tettek a pápák XIII. Leótól kezdve a szentírásnak, mint Isten ál tál sugalmazott műnek a védelmében. A második rész azt fejti ki, milyen feladatok várnak korunkban a szentírástudományra. Az enciklika itt utal a régészeti tudományoknakaz eredményeire, azokra a kutatásokra, a• melyeknek tárgyát írott emlékek, papiruszok, kódexek alkotják. Sürgeti a keleti nyelvek tanulmányozását és a beható szövegkritikát. Megállapítja, hogy ezek a kutatások nem állnakszemben a tridenti zsinat ide vonatkoztatható rendelkezéseivel. Az enciklika arra is kitér, hogy a szentírástudomány manapság már tisztáztaazt a kérdést, hogy a sugalmazás mellett mennyire érvényesülhetnek a szent író emberi tulajdonságai, kultúrája, világlátása. Ezért kívánatos, hogy a modern egzegézis azt is figyelembe vegye, hogy milyen korban, milyen műfaji szabói yok szerint született meg az értelmezendő mű. A pápa nyomatékkai írja: legyenek meggyőződve a kától ikus szentírástudósok arról, hogy a kától ikus szentírásku- tatás kára nélkül nem hanyagolhatják el az irodalmi műfajra vonatkozó kutatásokat. Nagy gonddal azt is vegyék számba, hogy milyen eredményeket mutatnak fel a rokontudományok, mint az archeológia, a történelem, az irodalomtörténet. Suhard bíborosnak arra a két kérdésére, amellyel a Teremtés * Emmanuel-Célestin Suhard (1874-1949). 1898-ban szentelték pappá s a lavali szeminárium dogmatanára volt. 1928-ban Bayeux püspöke, 1930- tól Reims érseke, 1935-től bíboros és 1940-ben lett Párizs érseke. A proletárok el kereszténytel enedése volt fő gondja. A Mission de Paris és a Mission de France alapítója s a munkáspapok protektora. 1947-ben sikerül Rómától engedélyt kierőszakolnia egy részben francia nyelvű rituálé kiadásához és használatához. A francia katolicizmusökumenikusérdeklő- désénekő a felkeltő je s az intel lektüel I réteg problémáival is sokat foglalkozott. Élete vége felé írt pásztorlevelei messzi a francia határokon túl is hatottak a modern katolikus gondolkodásra.
