A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-11-01 / 11. szám
8 az ószövetség méletéhez, ezért a pápai szentírás bizottság 1906. június 27-én kiadott válaszában a hagyományos felfogás mellett szállt síkra. Az első kérdés, amelyre a pápai szentírás bizottság válaszol t, így hangzott: "Az egész zsidóság és az egész kereszténység hagyományos felfogásával szemben állítható-e, hogy Mózes öt könyvének nem Mózes a szerzője, hanem Mózes öt könyvét későbbi korból származó források alapján állították össze?" A válasz: "Ezt nem lehet állítani." Második kérdés: "Mózes szerzőségét úgy kell érteni, hogyő maga írta, vagy íródeákjaival íratta öt könyvét?' Válasz: "így nem kell érteni." Harmadik kérdés: "Elfogadható-e az az elmélet, hogy öt könyvének a gondolata isteni sugalmazás hatása alatt magának Mózesnek a lelkében született meg, e könyveket azonban az ő ellenőrzése alatt mások írták • mindig úgy, ahogyan ő kívánta?" Válasz: "Ezt az elméletet el lehet fogadni." Negyedik kérdés: "Állítható-e, hogy Mózes - öt könyvének megfogalmazásában - írott vagy szóbeli hagyományra támaszkodottT A válasz: "Állítható." Ötödik és egyben utolsó kérdés: "Állítható-e, hogy Mózes ötkönyve a századok folyamán némi változást szenvedett, értelmező magyarázatokkal bővült, nyelvezete változott?' Válasz: Állítható, de tekintetbe kel I venni az egyház véleményét." Vagyis a pápai szentírás bizottság csak másodlagos kérdésekben tett engedményeket, de a legfontosabb problémát illetően, hogy Mózes szerző-voltát tartani kell-e; ebben a pontban a hagyományos felfogáshoz ragaszkodott - ahhoz, hogy Mózes öt könyvének a szerzője maga Mózes volt. A katolikus szentírástudósok meghajoltak a szentszék válasza előtt, de tovább keresték, hogy mint lehet két dolgot összeegyeztetni: l/egyrészt már senki sem tagadhatta, hogy Mózes öt könyvében különböző korokból származó rétegek vannak; 2/másrészt katolikus egzegéta nem tagadhatta, hogy Mózes öt könyvének lényegében maga Mózes a szerzője. Egyesek úgy próbálták a nehézséget megoldani, hogy Mózes öt könyve lényegének szerzőjeként Mózest jelölték meg, de a nehézségeket támasztó szövegrészek szerzőjének az íródeákokat tették meg. Az egyetemes szentírástudományban ezek a kísérletek nem emelték a katolikus egzegézis tekintélyét. Más katolikus szentírástudósok avval próbálták áthidalni a kérdést, hogy bemutatták a szövegtámasztotta nehézségeket, felhívták a figyelmet a pá