A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-10-01 / 10. szám
római séták 13 bevonulását kísérő zsoltár is bevezetőének volt. A Kyrie utolsó fohászának a hangjai még ott lebegnek a templomhajó gerendás tetőzete alatt, amikor felhangzik a pápai liturgia első ünnepélyes könyörgése: a pontifikáló főpapahívek egész közösségének a fejeként e közösség kérését tolmácsolva mondja az ünnepélyes imát, a kollektát. Az orációt szentírási olvasmányok követik: először valamelyik apostol leveléből olvasnak fel részletet, majd a diákonus az evangélium egy szakaszát énekli. A két olvasmány között - hogy a hívek a hallottakon elmélkedhessenek - az énekkar egy zsoltárt énekel. A zsoltárt Gergely pápa idejében nem követi minden misében a magas gregorián kultúrát kívánó "Alleluja" ének. Gergely pápa idejében csak a húsvéti időben hangzik fel a római templom okban az allelú ja. Az említett zsoltárt az énekkar az apszisba vezető lépcsőkön állva énekli, ezért hívják gr aduálénak, lépcsőéneknek. A zsoltár egyes verseit sem az egész énekkar, hanem csak az előénekes recitálja, míg a "refrént" az egész énekkar válaszolja. Az előénekes helyett - ünnepélyes alkalmakkor - az egyik diákonus lép az énekkar elé. Jó hangja kell, hogy legyen. Ismerje a gregorián ének minden szabályát, valamennyi ékítményét, futamát. Annyira igényes feladat az olvasmányok közti zsoltárversek előadása, hogy a következő századokban a szép hang és az énekkultúra fontosabb minden más szempontnál, amikor a diákonusok közt az előénekest kijelölik. Az evangélium után Gergely pápa az imént felolvasott szentírási részt magyarázza. Egyetlen alkalommal sem hagyja el a homí- liát. Minden szentbeszédben összehasonlítja a jelent a múlttal. De nem a birodalom dicsőséges napjait idézi, hanem az evangélium kovászát emlegeti sűrűn: a pogány Róma erkölcsi romlása után az evangélium kegyelemből fakadó erkölcsisége ereszt gyökeret az ősi talajon. Szentbeszédet mond Gergely pápa. Tanítja, buzdítja, korholja híveit, mert ehhez Rómában csak egyedül neki van joga - más püspök, de még papjai közül a legelőkelőbb sem mondhat itt szentbeszédet. (T)ómai sétánk "idegenvezetője' v most egy pápai misére visz bennünket a Szent Kelemen bazi- likába. De nem a mostaniba, címei y a 12. század végén épült, hanem a "régebbibe", a normán invázió alkalmával szétromboló- dottba. Természetesen nem VI. Pál pápa ponti fikái ja a misét, hanem I. Gergely... Hogyan lehetséges ez?Megtudja, ha figyelmesen végigolvassa ezt az érdekes írást.
