A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-09-01 / 9. szám

12

az ószövetség

hagyomány képviselői, katolikusok és protestánsok, csekély kivétellel Mózest tekintették a neki tulajdonított öt könyv szerzőjének. Az egész krónikának öt könyvre való beosztása valószínűen a Kr. e. első században történt.

De már az újkor elején megállapították, hogy Mózes szerzősége ellen több nehézséget lehet felhozni. A vaskos kötetet kitevő szent irat Mózesről mindig csak "harmadik személyben" szól, e- gyetlen helyen sem utal arra, hogy a mű szerzője Mózes volna. A szövegben található ismétlések, egyenetlenségek, anakronizmusok is igen megokolttá tették már a 18. század szentírástudósai előtt is, hogy a szerzőség kérdését felvessék. Astruc *, francia orvos abból indult ki, hogy Mózes első könyvében, a teremtés könyvében egyes részek az Istent Elohim névvel, mások meg Jahve névvel említik. Ennek magyarázata szerinte nem lehet más, mint az, hogy Mózes két párhuzamos forrásból dolgozott: az egyik a jahvista, a másik az elohista forrás volt. E két forrást Astruc később tizenkettőre bővítette ki.

A 19. század elejétől az angol Geddes **nyomán többen azt állították, hogy Mózes "öt könyve" az idők folyamán több elszórt töredékből tevődött össze. Ezek kifejezetten tagadták Mózes szerzőségét. - A múlt század közepén jelentkezett Ewald ***, a göttingeni e* A tizennyolcadik század egyik legműveltebb elméje, dean Astruc (1634- 1766) XV. Lajos udvari orvosa, előbb Toulouse egyetemén, aztán Párizsban orvostanár. Orvosi kérdéseken kívül bölcseleti és teológiai problémák is érdekel ték. A lélek hal hatatlanságáról írt két értekezését tartotta "nagyra". Az ószövetségi szentírással kapcsolatos zseniális meglátásait név nélkül jelentette meg 1753-ban.

** Alexander Geddes (1737-1802) skót kától ikus pao, aki a párizsi skót kollégiumban és a Sorbonne-on tanult. Felszentelése után jó ideig skária' lel kipásztori munkában volt, de püspökével összekülönbözve 1779-től bőkezű pártfogója, Lord Petre jóvoltából biblikus kutatásainak élt. Angol viszonylatban ő az első, aki a mózesi szerzőség tarthatatlanságát tudományos érvekkel kimutatta. Protestánsok és katolikusok egyaránt haragudtak rá e miatt. Egy időben az egyházi hatóságok fel is függesztették. Az Egyházzal kibékül ten halt meg.

*** Heinrich Georg August Ewald (I8ÖH875) evangélikus tudós. Fő érdeme az ószövetségi zsidóság első kritikai módszerrel megírt története. Bismarckot nem szerette. Az állami hűségesküt nem tette le s így 1867- ben katedrájától megfosztották, 1868-tól pedig nem is lektorál hatott.