A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-09-01 / 9. szám

az ószövetség

II

bér testét és lelket lehelt bele. Az első asszonyt Ádám oldalbordájából al kotta az Isten. Az ősszülők a paradicsomnak vol tak lakói, de el kellett hagyniok, mert megszegték az Isten tilalmát és ettek a jó és rossz tudás fájának gyümölcséből. Azóta az ember arca verejtékével keresi kenyerét, az asszony fájdalommal szüli gyermekét snem isminden gyermek áldás, hiszen Káin irigységből megöli édestestvérét, Ábelt. A romlott emberiséget özönvízzel pusztítja el az Isten, csak Noé és családja menekül meg az általános katasztrófából. A Noétól származó emberiség gőgjében égigérő tornyot akaré- píteni, de az Isten összezavarja a beszédüket. Ábrahám, az Isten harmadik kiválasztottja elhagyja pogány környezetét. Az a hivatása, hogy törzsében meggyökereztesse az egyistenhitet. Vele szövetséget köt az Isten, megígéri neki, hogy utódait nagy nemzetté teszi és e nemzeten keresztül áldja meg a föld minden népét. Szodoma és Gomorra pusztulása. Ábrahám fiának, Izsáknak és unokájának, Jákobnak a története. Jákob legkisebb fiát, Józsefet, testvérei rabszolgaként eladják; Egyiptomba kerül, alkirály lesz s a nagy éhínség idején áttelepíti atyját és testvéreit. Az Egyiptomba került zsidóság, bár rabszolgasorban él, nagyon elszaporodik. A fáraó elrendeli, hogy minden fiúgyermeket megöl jenek. A csecsemő Mózes nemcsak a haláltól menekül meg, hanem egyenesen a fáraó udvarába kerül. Népe szenvedését látva gyilkosságba keveredik s a pusztába menekül. Itt kapja az égő csipkebokorból szóló Isten parancsát, aki az ősatyák, Abrahám, Izsák és Jákob Isteneként ad parancsot és magát Jahvénak, "a létezőnek" nevezi. Mózes különös isteni segítséggel kiszabadítja népét az egyiptomi rabszolga- ságból. A hazát kereső zsidóság 40 éven át bol yong a pusztában. Az első évben Jahve megújítja a szövetséget és szövetségének a feltételeit törvényekbe foglalva Mózesnek adja át. Mózes a hosszú bolyongás után végre az ígéret földjének a határára vezeti népét és miután mégegyszer összefoglal ja, hogy mik a szövetség feltételei, meghal anélkül, hogy az új haza földjére tehette volna lábát.

íme, ezeket az eseményeket beszéli el Mózes öt könyve. Látjuk, összefüggő egészről van szó. Az elbeszélés vagy krónika legtekintélyesebb részét Mózes életének, az Egyiptomból való szabadulásnak, a szövetség megújításának, a törvénynek a leírása alkotja. Ezt az ősatyák, a pátriárkák története előzi meg, Izrael őstörténete elé viszont az egész emberiség őstörténete került.

Ki a szerzője ennek a szent krónikának? Mózes maga? A tizennyolcadik század második feléig mind a zsidó, mind a keresztény