A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-08-01 / 8. szám

34 olaszok és katolicizmus mi életben. Az olasz egyetemek szelleme például határozottan ellen­ségesen áll szemben a nemzeti kultúra katolikus hagyományaival, sőt magával a kereszténység eszméivel is. Igazában csak a második világháború után, a keresztény de­mokraták politikai porondra lépésével hagyott alább az olaszoknál a harc az állam és az egyház között. A keresztény demokraták azon­ban sohasem voltak biztosan urai a helyzetnek; a szocialista, az an- tiklerikális hagyományok megnyilatkozásaival mindig számolniuk kellett. A háborút követő idők irodalmi életében az olasz költők és esszéisták az íróknál nyíltabbnak mutatkoztak a vallásos témák felé. Bacchelli, Brignetti, Montesanto, Nemi, Pasqualino, Ortese, Po- milio, Santucci és Tecchi írásaiban, továbbá Betocchi, Luzi, Mo- retti és mások költészetében nem egyszer jelennek meg vallásos e- lemek is. - A két éve halott (92 évet élt) Bruno Cicognani volt korának egyik legfigyelemremél­tóbb keresztény írója. Regényei és színművei a gazdag firenzei nyelvjárásban az egyszerű embe­rek megpróbáltatásokkal teli sor­sát ábrázolják. Vagy azt mutatta be pompás lélektani háttérrel, a- mint énjük belső komplikációit meg sem értve lesznek az élet áldozatai (főműve, a Villa Beat­rice, ilyen); vagy megértő és e- gyüttérző hangnemben azt érzé­keltette, miképpen lesznek tudat­alatti ö sztöneiknek tehetetlen r ab- jai (pl. La Velia c. regényében). Az emberi elesettségnek meleg szeretettel történő ábrázolása - ez műveinek legfőbb jellemzője (és leginkább Barucca c. könyvében éri el a tökély legmagasabb fokát). Hét európai nyelvre fordították le műveit - de nem az angolra. Ez nem egy értékes olasz keresztény írónak az irodalmi sorsa. A kommunizmussal meghasonlott írók közül Ignazio Silone elfogadja ugyan Krisztust, de elveti az egyházat. Felice Chilanti saját megfogalmazása szerint "mindkét egyházra" haragszik, a ka­tolikusra is, meg a kommunistára is; bár reméli, hogy "az igazi ne­mes vonások mindkettőből" egyszer talán realizálódnak esetleg abban az irányban, amelyben a francia kommunista gondolkodó, Roger Ga- raudi képzeli. Az 1959-es Nóbel díj költő-nyertese, az 1968-ban el­Qgy nemrég megejtett közvé­leménykutatás eredménye azt mutatja, hogy minden szeku­larizáló folyamat ellenére az o- laszok énjükmélyén még mindig keresztények. 40% pontosan ott van a vasárnapi miséken. Egy- harmaduk rendszertelenül ugyan, de még mindig gyakorol ja val­lását - így mintegy 70% van kap­csolatban az Egyházzal. Az ate­isták száma még ma is csak 5%.

Next

/
Thumbnails
Contents