A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-08-01 / 8. szám
34 olaszok és katolicizmus mi életben. Az olasz egyetemek szelleme például határozottan ellenségesen áll szemben a nemzeti kultúra katolikus hagyományaival, sőt magával a kereszténység eszméivel is. Igazában csak a második világháború után, a keresztény demokraták politikai porondra lépésével hagyott alább az olaszoknál a harc az állam és az egyház között. A keresztény demokraták azonban sohasem voltak biztosan urai a helyzetnek; a szocialista, az an- tiklerikális hagyományok megnyilatkozásaival mindig számolniuk kellett. A háborút követő idők irodalmi életében az olasz költők és esszéisták az íróknál nyíltabbnak mutatkoztak a vallásos témák felé. Bacchelli, Brignetti, Montesanto, Nemi, Pasqualino, Ortese, Po- milio, Santucci és Tecchi írásaiban, továbbá Betocchi, Luzi, Mo- retti és mások költészetében nem egyszer jelennek meg vallásos e- lemek is. - A két éve halott (92 évet élt) Bruno Cicognani volt korának egyik legfigyelemreméltóbb keresztény írója. Regényei és színművei a gazdag firenzei nyelvjárásban az egyszerű emberek megpróbáltatásokkal teli sorsát ábrázolják. Vagy azt mutatta be pompás lélektani háttérrel, a- mint énjük belső komplikációit meg sem értve lesznek az élet áldozatai (főműve, a Villa Beatrice, ilyen); vagy megértő és e- gyüttérző hangnemben azt érzékeltette, miképpen lesznek tudatalatti ö sztöneiknek tehetetlen r ab- jai (pl. La Velia c. regényében). Az emberi elesettségnek meleg szeretettel történő ábrázolása - ez műveinek legfőbb jellemzője (és leginkább Barucca c. könyvében éri el a tökély legmagasabb fokát). Hét európai nyelvre fordították le műveit - de nem az angolra. Ez nem egy értékes olasz keresztény írónak az irodalmi sorsa. A kommunizmussal meghasonlott írók közül Ignazio Silone elfogadja ugyan Krisztust, de elveti az egyházat. Felice Chilanti saját megfogalmazása szerint "mindkét egyházra" haragszik, a katolikusra is, meg a kommunistára is; bár reméli, hogy "az igazi nemes vonások mindkettőből" egyszer talán realizálódnak esetleg abban az irányban, amelyben a francia kommunista gondolkodó, Roger Ga- raudi képzeli. Az 1959-es Nóbel díj költő-nyertese, az 1968-ban elQgy nemrég megejtett közvéleménykutatás eredménye azt mutatja, hogy minden szekularizáló folyamat ellenére az o- laszok énjükmélyén még mindig keresztények. 40% pontosan ott van a vasárnapi miséken. Egy- harmaduk rendszertelenül ugyan, de még mindig gyakorol ja vallását - így mintegy 70% van kapcsolatban az Egyházzal. Az ateisták száma még ma is csak 5%.
