A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-08-01 / 8. szám
26 tárgyalások az ókatolikusokkal a bukott ember üdvözülést lehetőségeit illetően az isteni kegyelem mindenható erejét - az emberi szabad elhatározás szerepének kárára. Az ő tanítását, amelyet a francia Port Royal apátság "janzenis- ta" lelki iskolája is követett, éveken át hivatalosan is hirdették a lő- veni egyetem katedráin - nem minden kontroverzia nélkül. Amikor 1648-bana spanyolokkal hosszan folyó harcok után Németalföld északi tartományai akálvinizmus égisze alatt köztársaságban egyesültek, az ottani katolikusok a névtelenség homályába húzódva, csak titokban gyakorolhatták vallásukat. Papjaik között, főként a kanonokok között, akik a háborús évek során lelkűk gondját viselték, sokan voltak a lőveni egyetem egykori alumnusai. A római kúria "De propaganda fide" kongregációja 1688-ban egy világi papot nevezett ki Németalföld apostoli vikáriusává *. A püspök, Peter Codde, a francia janzenisták egyik szellemi vezető egyéniségének, Antoine Arnauld-nak volt tanítványa s akkoriban Amszterdamban élt. Nemsokára azonban kérelmek, feljelentések halmaza érkezett Rómába (főként szerzetesek részéről), amelyek a püspök leváltását kérték arra hivatkozva, hogy a főpásztor a j an- zenistákkal érez együtt. Codde ügye kimagyarázására 1699-ben ment Rómába. 1702-ben a kúria leváltja. Erről azonban csak úgy értesül, hogy Németalföldről érkeznekhozzá a hírek: nem apostoli vikárius többé. Amikor egy pápai audienciát eszközöl ki, azon a Szentatyától is megtudja, hogy csakugyan leváltották s utódja egy Rómában képzett, de Kock nevű világi pap. Az új vikárius - mint említettük-azzal kezdi működését, hogy elődje közvetlen munkatársait szabadságolja. A káptalan (a kanonokok testületé) erre megtagadja az új kinevezés elismerését. XI. Kelemen pápa 1713-ban teszi közzé "Unigenitus" bulláját, amely a janzenizmus tanításait ítéli el. Ugyanakkor a brüsszeli és kölni nunciusok közvetítésével felszólítja az utrechti káptalant ellen- állásabeszüntetésére. Ezek azonban nem engedelmeskednek (1719) és csatlakoznak a franciaországi klérus kéréséhez: hívjon össze a pápa egy általános zsinatot. Miután Róma semmit sem válaszol erre a kérésre, a káptalan 1723-ban Comelius Steenhoven személyében új püspököt választ. Ennek a megerősítését azonban három alkalommal is hiába * * A "De Propaganda fide" (a hitterjesztés) kongregációja a Szentatya megbízásából nevez ki missziósnak tekintett területekre apostoli vikcé riusokat, akik ott a rendezettebb egyházi viszonyok között lévő kerületek rendes püspöki joghatósággal bíró főpásztorai. Rendesen címzetes, (valamelyik rég megszűnt egyházmegye címére) felszentel t püspökök.
