A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-08-01 / 8. szám
a bibliafordító... 19 c~Ooll Béla így következtet tanulmányában: "Tekintve nyugtalansággal, sok helyváltoztatással teli életét, és figyelembe véve az egyes szentírási könyvekre eső rendkívül rövid időt, azt kell mondanunk, hogy az első kézirat nem fordítás, hanem másolás." • "Másolt szövegről látszik tanúskodni a helyesírás is." • "Egészen kézenfekvő a feltevés, hogy a másolás alapjául Szántó (Arátor) István fordítása szolgált." Mit szólnak ehhez a szaktudósok? Tény az, hogy Káldi igen rövid idő alatt, 1605. október 11-től 1607. március 25-ig, tehát tizenhét és fél hónap alatt fordította le az egész bibliát. Ezt onnan tudjuk, hogy fennmaradt Káldi eredeti, 1186 írott lapra terjedő kézirata- ezt a budapesti egyetemi könyvtárban őrzik. A jezsuita fordító ebbe bejegyezte, mikor kezdte meg és fejezte be munkáját, sőt mindenegyes könyv végére beírta, mikor fejezte be annak fordítását. Már régebben megállapították, hogy Káldi bajosan fordíthatta le ennyi idő alatt az egész szentírást, még ha csupán a (latin) Vulgátát vette is alapul és ha nem is nézett alaposabban utána a héber és görög szövegeknek. Mivel részben Káldival egyidőben rendtársa, Szántó (A- rátor) István is fordította a bibliát, arra gyanakodtak, hogy Káldi Szántó fordítását használta fel. Ezzel szemben P. Lukács és mások is rámutatnak arra, hogy a mindig szavahihető Káldi határozottan állítja, hogy nem tudott Szántó fordításáról, amikor maga belekezdett a munkába. Egyébként 1607. március 25-én, amikor Szántó munkájának még csak a kezdetén volt, Káldi már elkészült sajátjával. Azt viszont P. Lukács is megengedi, hogy a Káldi fordítását átnéző magyar jezsuiták, Páter Forró és György bátyja, Márton, majd pedig a héber szakember, Páter Rum er alaposan átdolgozták a Vulgáta alapján készült fordítást, összevetve a szövegeket a héber és görög eredetivel. Cflukács így összegezi véleményét: "Káldi elsősorban magyar nyel- °^vi géniuszát örökítette meg fordításában, a munkatársak pedig annak tudományos értékét növelték lényeges mértékben". • Páter Lukács tanulmányában érdekes új adatokat hoz Káldi fordításának további sorsáról, a kiadás körüli bonyodalmakról. Mert a Biblia nyomtatásban végül is csak I62^ben jelent meg Bécsben. Egyszóval, a mai napig nincsenek olyan érvek, amelyek alapján elvitathatnánk Káldi Györgytől a bibliafordítást, jóllehet a nyomtatásban megjelent magyar katolikus biblia 1627-es szövegén
