A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-08-01 / 8. szám

18 a bibi iafordító... Káldi pár hónapra valószínűen visszakerült Brünnbe, de 1603. novemberében márasellyei kollégiumban találjuk. Itt az iskola igaz­gatója és a templom szónoka lett. Sellyéről P. Carillo 1604. elején magával viszi Erdélybe. Nagy sikerrel szónokolt Kolozsvárott, de Bocskay kolozsvári híveinek nyomására a következő év nyarán a je­zsuitáknak el kell hagyniuk a várost. Ekkor kerül Gyulafehérvárra. Fontos állomás ez Káldi György pályafutásában, mert a gyulafehér­vári tartózkodás alatt, 1605. október 11-én kezdett a bibliafordításba. Mielőtt a bibliafordításra térnénk, még néhány életrajzi adattal érzékeltetni akarjuk a magyar jezsuita mozgalmas életét, hi­szen ez a tény is szerepet játszik a bibliafordítás körüli vitákban. Amikor 1606. novemberében Bocskay kiutasítja a jezsuitákat Erdély­ből, Káldi már kész a fordítás jó részével. Jeremiás könyvét és a hátralévő könyveket már Olmützben fordítja le 1607. első hónapja­iban. A következő két évben is itt marad és morálist tanít. Közben a filozófia magiszterévé avatják. 1609-ben végzi el a rendben szo­kásos, u.n. harmadik próbaévet. A probáció után átveszi jezsuita bátyjától, Mártontól a brünni noviciátus vezetését. Tíz évig végzi ezt a munkát. 1615-ben elöljárói reá bízzák Nagyszombatban az új­raalapított kollégium igazgatását. De itt, hazájában sem élhet bé­kében. Bethlen Gábor fejedelem Felvidéket járó hadai menekülésre kényszerítik a nagyszombati atyákat is; csak 1621-ben térnek ismét vissza. Káldi György ettől az időtől kezdve magára vállalta a bé­csi udvar és Bethlen Gábor közötti közvetítő nehéz szerepét. Ké­nyes diplomáciai feladatának szép eredménnyel tett eleget. Kálói­nak vállára kell vennie az elöljárói keresztet is, bár nagyszombati házfőnöksége nem nagyon sikerült. A tartományfőnök szóciusa lesz, bár könyörög leváltásáért. 1629-től a pozsonyi rendház rektora. 1634. október 30-án fejezte be hányatott, de termékeny életét. Lássuk most Káldi György főművét, bibliafordítását. "Ki for­dította a Káldi-féle bibliát, " - ezt a kérdést sokat vitatták az utóbbi évtizedekben. Holovics Flórián (jegyzetünkben idézett) tanulmányá­ban - felhasználva P. Lukács László rendtörténeti kutatásait-össze­foglalja a probléma 1962-es állását, felvázolva a bibliafordítással kapcsolatos vélemények újabb történetét is. Pintér Jenő, Tímár Kálmán, Szittyay Dénes után Holl Béla vetette fel újra a problémát, miután a váci püspöki könyvtár egyik kötetében megtalálta a Káldi-biblia nyomdai kéziratának és kefele­nyomatának egy részét.

Next

/
Thumbnails
Contents