A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-07-01 / 7. szám

apróságok

47

ság gondolatának is mindig védelmére kelt. A cikksorozatot a konzervatív francia katolikusok túl liberálisnak ítélték, fellármázták a római köröket s elérték, hogy az akkori generális atya minden további, liberalizmussal foglalkozó cikket Rómába kért cenzúrára. IX. Piusz egy jezsuitáknak adott kihallgatáson szintén kitért a cikkekre és liberalizmussal vádolta szerzőjüket. Az Etudes problémáihoz még az is hozzájárult, hogy az első vatikáni zsinatot megelőző időben nem csinál t titkot abból, hogy nem tartja időszerűnek a pápai csalatkozhatatlanság dogmájának készülő kihirdetését. Ez a konzervatív gondolkodású francia jezsuitákat is felbőszítette s a szerkesztő és írógárda nem kis meglepetésére 1871-ben PdriV bál Lyonba helyezték át a folyóirat kiadóhivatalát és a szentéletű, de szélsőségesen tradíciónál ista gondol kodású Henri Ramiére atya irányítása alá rendelték. Ezután kilenc évig a megnemalkuvá konzervatizmus jellemezte a lapot és királypárti propaganda Chambord trónkövetelő hercegének érdekében. A további köztársaságellenes kalandoktól csak az 1880-as jezsuitaellenes törvény mentette meg az Etudes-öt: beszüntette megjelenését. Nyolc év múlva indult újra, XIII. Leó idejében, egészen új (vagy inkább a régi?) szel lemben. ^ Ezekből a "jobb" időkből összeszedett példákból láthatjuk, hogy külső támadások és belső el lentétek akkor sem hiányoztak a Társaság életéből. Napjainkban is - ha vannak • még nem jelentik a végveszélyt a jezsuita rend számára.

régóta esedékes már az ószövetségnek egy mai magyar stílusban megírt kiadása. Arról nem is szólva, hogy a szentír ástudom á- nyok is sokat haladtak a század harmincas évei óta, amikor a Szt. István-Társulat a legutóbb kiadta (1930-34 közt) az ismert háromkötetes ószövetséget. - Most úgy hírlik, hogy a magyar katolicizmus ezredévi fordulójával kapcsolatban, jövő tavaszra készül el az új otthoni kiadás. A fordítás alapjául az eredeti héber és görög kritikai kiadásokat vették. Ezt összehasonlították és kiegészítették a szentföldi domonkos szentír ástudom ányi intézet "Jeruzsálem! Bibliájának" 1957-es kiadásával és tekintetbevették a "Septuaginta" görögnyelvű fordítását is, amelyet aKr.e. 3. században a diaszpórában élő és héberül alig tudó zsidóság számára készítettek. A nagyonfontos szövegmagyarázatok egyszerűek s a mai ember számára közérthetők lesznek. Nem annyira nyelvi, mint inkább teológiai magyarázatok ezek. Földrajzi és régészeti utalásokból is csak annyi lesz bennük, amennyi az üdvösségtörténeti összefüggések megvilágításához szükséges. Nyelvezete az élő nyelvé, kerül minden régies csengést vagy idegen mondatszerkesztést. A zsoltárok könyúj magyar ószövetség