A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-07-01 / 7. szám

18 Liénart bíboros A második világháború alatt Lille német megszállás alatt volt. A bíborost nagy tekintélye miatt nem bántották a katonai hatóságok, bár nem egyszer tiltakozott túlkapásaik miatt. Különösen erősen szó­lalt fel a Németországba irányított kötelező munkaszolgálat intézmé­nye ellen. A misszióknak is nagy barátja volt. Első egyházi elnöke a nagy sikerrel járó "Ad Lucem"-nek nevezett vállalkozásnak: világi kato­likusokat (orvos, mérnök, tanár, munkás, stb.) bizonyos időszakra a missziók területére irányító s ott "tanűságtevő" mozgalomnak. A missziók és a harmadik világ iránt érzett rokonszenvének következ­ménye, hogy az algíri helyzet elmérgesedése idején bátran elítéli a rendőri és katonai hatóságok kínzást is alkalmazó vallatási módsze­rét s körözött felkelők rejtegetése miatt elfogott egyik paptársát a hadbíróság előtt mentő tanúként veszi védelmébe. Sokan elfeledték ma már, hogy a második vatikáni zsinat egyik döntő fordulatát is Liénart bíborosnak köszöni. 1962. októberében, az első általános ülésen kellett a zsinati atyáknak a különféle zsinati kommissiók tagjait megválasztaniok. - "Senki senkit nem ismert - mondják még ma is erről az ülésről - s nagyon valószínűnek látszott, hogy az egybegyűltek egyszerűen lemásolják szavazólapjukra a római kúriának a zsinati előkészületek munkálataira kinevezett kommissió- vezetőit s szó nélkül elfogadják az azok által eltervezett tárgyalási menetet." Ezen az ülésen nem volt vita vagy hozzászólás tervbevéve. Az elnöklő Tisserant bíboros meg is vonta a szólásjogot a szót kérő Lille-i bíborostól. Ez azonban nem hagyta magát, hanem ékes latin- sággalbejelentette: Hoc schema mihi non placet - (nem vagyok meg­elégedve ezzel a tervezettel). Tüntető taps követte bejelentését a résztvevők soraiból. Frings, kölni bíboros támogatta Liénart bíbo­rosnak a javaslatát. Ennek lényege az volt, hogy előbb ismerkedje­nek meg jobban egymással a résztvevők, utána ne listán tárják elé­jük a kommissiók vezetésére jelölteket, hanem ezek személyére is, a felvetendő tárgyalási témákra is demokratikusan szavazzanak. Ez­zel a "műsoronkívüli intermezzóval" indult a zsinat... A katolikus munkás-szervezkedés A szakszervezetek védelmében ügyét lendítette előre 1926-ban az akkor tourcoingi plébános Liénart abbé határozott fellépése. Manapság egészen természetesnek vesszük az önálló keresztény szakszervezeti tevékenykedést. Akkoriban még a 19. század katolikus hagyományaiból kifolyóan jó keresztények nem­csak botránkoztak az ilyen szervezkedésen, hanem teljes erejükkel küzdöttek is ellene. Tourcoing és környéke textiliparával a francia "Manchester". Az itt kitört sztrájkok alkalmával a katolikus muriká-

Next

/
Thumbnails
Contents