A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-07-01 / 7. szám
18 Liénart bíboros A második világháború alatt Lille német megszállás alatt volt. A bíborost nagy tekintélye miatt nem bántották a katonai hatóságok, bár nem egyszer tiltakozott túlkapásaik miatt. Különösen erősen szólalt fel a Németországba irányított kötelező munkaszolgálat intézménye ellen. A misszióknak is nagy barátja volt. Első egyházi elnöke a nagy sikerrel járó "Ad Lucem"-nek nevezett vállalkozásnak: világi katolikusokat (orvos, mérnök, tanár, munkás, stb.) bizonyos időszakra a missziók területére irányító s ott "tanűságtevő" mozgalomnak. A missziók és a harmadik világ iránt érzett rokonszenvének következménye, hogy az algíri helyzet elmérgesedése idején bátran elítéli a rendőri és katonai hatóságok kínzást is alkalmazó vallatási módszerét s körözött felkelők rejtegetése miatt elfogott egyik paptársát a hadbíróság előtt mentő tanúként veszi védelmébe. Sokan elfeledték ma már, hogy a második vatikáni zsinat egyik döntő fordulatát is Liénart bíborosnak köszöni. 1962. októberében, az első általános ülésen kellett a zsinati atyáknak a különféle zsinati kommissiók tagjait megválasztaniok. - "Senki senkit nem ismert - mondják még ma is erről az ülésről - s nagyon valószínűnek látszott, hogy az egybegyűltek egyszerűen lemásolják szavazólapjukra a római kúriának a zsinati előkészületek munkálataira kinevezett kommissió- vezetőit s szó nélkül elfogadják az azok által eltervezett tárgyalási menetet." Ezen az ülésen nem volt vita vagy hozzászólás tervbevéve. Az elnöklő Tisserant bíboros meg is vonta a szólásjogot a szót kérő Lille-i bíborostól. Ez azonban nem hagyta magát, hanem ékes latin- sággalbejelentette: Hoc schema mihi non placet - (nem vagyok megelégedve ezzel a tervezettel). Tüntető taps követte bejelentését a résztvevők soraiból. Frings, kölni bíboros támogatta Liénart bíborosnak a javaslatát. Ennek lényege az volt, hogy előbb ismerkedjenek meg jobban egymással a résztvevők, utána ne listán tárják eléjük a kommissiók vezetésére jelölteket, hanem ezek személyére is, a felvetendő tárgyalási témákra is demokratikusan szavazzanak. Ezzel a "műsoronkívüli intermezzóval" indult a zsinat... A katolikus munkás-szervezkedés A szakszervezetek védelmében ügyét lendítette előre 1926-ban az akkor tourcoingi plébános Liénart abbé határozott fellépése. Manapság egészen természetesnek vesszük az önálló keresztény szakszervezeti tevékenykedést. Akkoriban még a 19. század katolikus hagyományaiból kifolyóan jó keresztények nemcsak botránkoztak az ilyen szervezkedésen, hanem teljes erejükkel küzdöttek is ellene. Tourcoing és környéke textiliparával a francia "Manchester". Az itt kitört sztrájkok alkalmával a katolikus muriká-