A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-07-01 / 7. szám
az Ószövetség II bukkantak. Ősi kéziratokat találtak bennük. A régészek által egymásután feltárt üregekből összesen több mint hatszáz kéziratot hoztak elő. Ezek egy negyed része az egyes ószövetségi szentírási könyvek négyszögletes héber betűkkel írt másolata. Egyikük Izajás könyvének teljes szövegét tartalmazza, mások egy-egy szentírási könyv csaknem teljes szövegét, a kéziratok nagyobb része viszont csak töredék. Ezek a töredékek viszont az ószövetségi szent iratok mindegyikét képviselik. Vagyis nincs egyetlen olyan ószövetségi szent könyv sem, amelynek töredékes másolata napvilágra ne került volna a kumráni üregekből. Mózes öt könyvének töredékét föníciai írásban találták meg és Krisztus előtti korból származó görög fordítás is akad e kéziratok közt. A kumráni leletek háttere A régészeti szempontból rendkívülinek mondható leletek több kérdést vetettek föl. Mikor éltek, kik és miért rejtették el ezeket az iratokat úgy, hogy közel kétezer éven át senki sem talált rájuk? Az ötvenes évek első felében (1951-56 közt) tárták fel annak a vallási közösségnek a telepét, amely kéziratait a kumráni üregekbe vitte, amikor a pusztulás veszedelme közeledett. A feltárt telep sajátságai alapján a régészet megállapította, hogy a Kr. e. 2. század közepén telepedett le itt egy zsidó, de a hivatalos vallástól elkülönülő csoport, amely a politikailag kompromittált Hasmoneus főpap * viselkedése elleni tiltakozásként vonult a pusztába és igyekezett fokozott törvényhűségben Istennek szolgálni. A romokból az is megállapítható, hogy a telepet Kr. e. 31-ben bővítették. Az itt virágzó életet Kr.u. 68-ban az első zsidó háború oltotta ki. A közeledő hadak hírére mentették a telep lakói kézirataikat a Holt-tenger közelében emelkedő hegyekre, az itt vájt és utána gondosan betakart üregekbe. Kumrón egyéb meglepetései Mondanunk sem kell, hogy a kumráni szentírástöredékek lázba hozták mind a zsidó, mind a keresztény szentíráskutatókat. Először nyílt alkalom arra, hogy a szentírástudomány az ószövetségi * A Hasmóneusok uralkodókat és főpapokat adó dinasztia voltak a Kr.e. második században. A Makkabeus-lázadást (167-165), a hellén kulturális és vallási befolyás ellenében indító Matatiás pap Simon nevű fiának leszármazottai. Alig egy évtizeddel a felkelés után maguk is a hellénizmus hatása alá kerültek s Jonatán nevű főpapjuk elleni tiltakozásul szakít a kumrán csoport Kr.e. 152-ben a jeruzsálemi papsággal.
