A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1973-07-01 / 7. szám
10 az Ószövetség írt szöveg olvasási módját. Mert ugyanazt a szöveget többféleképpen is lehetett olvasni. Ennek az az oka, hogy az el óz 5 másolatokban - éppúgy, mint az eredeti szövegekben - a szavakból csak a mássalhangzók voltak leírva. A zsinagógákban ma is ilyen szöveget használnak a szentírás olvasásánál. Nem is tudja olvasni csak az, aki a szöveget szinte emlékezetből is fel tudná mondani. Kispapjaink a szemináriumokban nem ilyen magánhangzónélküli szövegeken tanulnak. A tankönyvekben pontozott szöveg van, azaz a magánhangzókat a négyszögletes mássalhangzók alá írt pontokkal jelzik. A mazoréták által átdolgozott héber szöveg mássalhangzó betűírása már a Kr. u. százas években úgy rögzítve volt, hogy nagy tekintélye következtében azon szándékosan változtatni nem lehetett. De a másolatokba sok hiba csúszott be. A szokásos másolási hibák; a másoló fáradtságból vagy hanyagságból, felületességből mást olvas, mint ami írva van; mást ír, mint amit másolnia kellene; újra leír o- lyan szavakat, amelyeket egyszer már leírt; kihagy egyes szavakat; írószerszáma rosszul fog; elnagyolja a betű rajzát - ezeket a hibákat a későbbi másolók is átveszik, szóval; romlik a szöveg. Az ilyen szövegromlások kiküszöbölésére ellenőrizték a mazoréták a sokféle másolatot, állapították meg a hagyományra támaszkodva, mondhatjuk, a hivatalos szöveget és látták is ezt el magánhangzókkal, hogy helytelen olvasásra ne lehessen módja senkinek. A később valóban hivatalos szövegként elismert másolat Áron ben Móse ben Áser szentföldi zsidó szentírástudós nevéhez fűződik. Abban a században élt Tibériásban (a Genezáreti-tó nyugati partján), amelybena magyarok hét törzse elfoglalta a Duna-Tisza táján új hazáját. A mazorétánál is régibb szövegek A mazoréta szöveg végleges formáját a Kr. u. 10. században kapta. Az ószövetségi szent iratok viszont mai alakjukban a Kr.e. 5. századból valók. Keletkezésük és a mazoréta hitelesítés közt tehát mintegy 1500 év telt el. Ma például azok a másolatok, amelyek alapján Szent Jeromos dolgozott a Kr.u. 5. század elején - egy-két töredéktől eltekintve - már nincsenek meg. Ezek mindenesetre hivatalosan használt szent könyvek voltak, amelyek szövegének épsége fölött a zsinagóga őrködött. De ezen túlmenően napjainkban már tárgyi érvekkel is bizonyítható, hogy az ó- szövetségi szent iratok az elmúlt kétezer ötszáz éven át lényeges változtatáson nem mentek át. Beduin pásztorok a Holt-tenger északnyugati partján, a Kirbet -kumráni romoktól északra, 1947-ben, hegyoldalba vájt üregekre
