A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-07-01 / 7. szám

I // & m ® ® / ii m é é 41 ÁLTALÁNOS IMASZÁNDÉKHOZ:* Problémáink és «■ kinyilatkoztfitás ^kétségtelen, hogy a kulturális fejlődés az ismeretek további dif- ferenciálódásával jár. Ezért bukkanunk rá az emberi ismere­tek és tudományok újabb és újabb ágaira, ezért lesz kultúrális szük­ségesség a specializálódás. sokrétűségében is "eg y" az ember A hasonlóképpen haladó és fejlődő kutatások azonban azt mu­tatják, hogy az ember - az említett egyre szaporodó tudományágak alanya - összetettségében is "egy". Benne a "pszichológiai" hatás­sal van a "biológiai"-ra - és megfordítva; tény-megállapításainkat, ítéletalkotásunkat érzelmi tényezők befolyásolják; ezek színezik el a dolgokról vallott felfogásainkat - bár elméletben tárgyilagosnak, észszerűnek fogadjuk el az így kialakult nézetünket; a munkánk ered­ményességét (a kétkézi munkáét is) érzelmibeállítottságunk és em­beri kapcsolataink döntően befolyásolják - ma m inde z t számításba veszik a termelőképesség kikalkulálásában is. Piero Bargellini, korunk kultúrkérdéseinek vizsgálója mondja, hogy a művészet megsemmisülése tulajdonképpen annak az esztétikai elvnek köszönhető, amelyik egy festményt öncélúan és mindentől el­vonatkoztatva tartott művészinek; a művészet öncélúsága pedig azt jelentette, hogy művészieden és zsarnoki kívánalom az, hogy a mű­vészet egy eszme szolgálatában álljon, kapcsolata, bármilyen össze­köttetése legyen valamilyen ideállal. Ennek a magatartásnak egyenes következménye aztán, hogy mindenre rámondhatjuk, hogy "művészi" s ugyanakkor állíthatjuk, hogy semmi sem művészi. Hosszú ideig azt gondoltuk, hogy a gazdasági téren való hala­dás lesz a megoldás emberi problémáinkra. Ma már tudjuk, hogy a * "Azért imádkozzunk, hogy korunk problémáinak megoldásához a ke­resztény kinyilatkoztatásból is merítsenek ihletet az emberek..."

Next

/
Thumbnails
Contents