A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-12-01 / 12. szám
az egyház új küldetése 31 sem vették észre az idők szavát és munkásságot, értelmiséget egyaránt azzal idegenítettek el maguktól, hogy látszatra a beérkezettek, a hatalmasok és gazdagok pártján voltak. Ezekre a mulasztásokra szerencsére nemcsak történészek és teológusok, hanem a hétköznapok hívője is felfigyel ma már s főként a fiatalok érzik az elkerülhetetlen változások szükségét. A missziók világában is a fiatal hithír- detők vették észre elsőnek, hogy ez a világ nem a régi többé. A népek eredeti és ősi kultúrájára, a gazdasági fejlettség elmaradottságára, a gazdasági élet összefüggéseire - mint döntő tényezőkre - ők figyeltek fel elsőnek. Ők érezték meg, hogy fontos az Egyház számára, hogy a világ problémáit tisztán és józanul lássa. Nem azért, hogy közben maga is "elvilágiasodjon", hanem hogy éppen a "gyógymód" keresése közben észrevegye, hogy legfőbb feladata az evangélium alapvető értékeihez való visszatérés és a nagy és szinte forradalmi tanúságtétel ezek mellett az értékek mellett. Mi nem tetszik az Egyházban ennek a fiatal keresztény nemzedéknek? A passzivitása, a csendje, a hallgatása a "rendszerrel" szemben. Mert ez a fiatalság élesen látja a kapitalista rendszernek hibáit. A nemzetközi korporációk önzését, a gazdag országok kulturális elnyomását a szegényebbek felett, az érdekeltek manipulációit a hírközlőszerveken át, a nevelés és iskolarendszerek 'hibáit, a szegények segítésére szolgáló közpénzek nevetségesen alacsony költségvetési tételét, a nagyvárosok egyre jobban embertelenné váló életét, az egyén állandóan növekedő tehetetlenségét a társadalmat mozgató erők befolyásolására - egyszóval mindazt, ami csak a hatalmasokra van tekintettel és a nincstelenekkel, a kisemmizettekkel nem törődik. Ez a fiatalságnem becsülheti sokra azt az Egyházat, amelynek szentségei és kegyelmi élete szinte semmi kihatással sincs a társadalmi élet igazságtalanságaira, imaíormilláiból pedig nem hallatszanak ki azok a problémák, amelyek pedig szinte "az égbe kiáltanak" megoldásért. Nem sokat mond a ma emberének egy olyan Egyház, amelynek szentségei és kegyelmi életesem• ml hatást nem gyakorol a társa» dalml élet igazságtalanságaira • amelynek imaformuláiból nem csendülnek ki azok a problémák, amelyek sürgős és halasztható!• lan megoldásért "égbe kiáltanak”. Csodálkozhatunk-e ennek a keresztény fiatalságnak a kiábrándulásán, amikor még ráadásul az a benyomás keltődik benne, hogy az Egyház az igazi belső "aggiornamento" helyett csak a "korunkban
