A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-12-01 / 12. szám

(a lőcsfalvi pap naplójából)

19- Hahaha! - nevet Rácz gazda - A feleségem megleste egy éc- caka az ablakon át, nem vót firhang rajta, mer látta, hogy ég benn a lámpa... Leste, hogy mit is csinálhat éjnek idején, mikor más alszik. .. Minden képet leszedett a falról, kiszedte a rámából. Szétszedte az asztalt, a széket, a szekrényt. Minden edényt kiborogatott, sótartót, paprikatartót... szalmazsákokat... még az asszony ruháit is szétszedte, hogy nincs-e oda eldugva a pénz.- Azt én is láttam, hogy szüntelenül ttir-fűr a kertben...- No oszt talált valamit? - kiált bele a kocsmáros.- Talált rossebet! - mondja Rácz. - Én tudom, mert szomszédja vagyok, hogy felesége a pénzt a lőcsfalvi papnak adta, hogy juttassa el öccsének, mer az nagycsaládos, oszt nemigen telik sokmindenre. .. De a vén pénzéhes még mindig vizslat utána...- Az semmi - szól a Kele Pista - ezt az áj asszonyt is azér vette el, mer megszagolta, hogy van megtakarított pénze. A szegény asszonyt azóta szüntelen szekálja, hogy legalább felezzék meg...- No azt ugyan lesheti! - szól bele a kocsmáros, Gara - Én tudom. A Szálas gazda, Isten nyugosztalja, mondta nékem, hogy az a két lánykáé lesz. A hozományuk.- .Állandó zsörtölődés van köztük. Mostanában már templomba se jár Bacsó - szól bele Süveges gazda - mer haragszik a papra.- Pedig hát milyen jó vót hozzá - mondja Rácz - Ott vót a temetés, az új esküvő. Mindent szépen elintézett neki. Hát mi a rosse- bér haragszik rá?- Hát csak annak okáér - mondja Süveges - mer az asszony mán olyan ideges lett a sok macerálástul, hogy elvitte a paphon a pénzt, mer félt, hogy a vén Bacsó erőszakkal is el tanálja szedni tűle...- Oszt ott van a papnál a pénz? - kérdi a kocsmáros.- Á, dehogy. Több esze van annak annál, minthogy ott tartsa! Ement az asszonnyal Egerszegibe a közjedzőhön, oszt ott letétbe helyezték a két lányka nevire, hogy megkapják, mihent férhe mennének. ..- Hát ezér nem jár a templomba... A fukar istentelenje - kiált Kele gazda.- De ű hová teszi azt a rengeteg pénzt? - kérdi Rácz - Mer hogy van neki, muszáj lenni, azt én tudom, a szomszéggya... Hisz alig kőt valamit... oszt ezt is ád el, meg amazt is... Hát éveken át az is csak rúg valamennyire!- Hát akkor mi a frászér éhes még többre? - kérdi valaki.- No ez a* ... lássa... - szól bele a vitába Gara uram - ez neki a betegsége... Ez kész betegség. Épp olyan, mint az iszákos-