A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-12-01 / 12. szám
20 (a lőcsfalvi pap naplójából) ság... Én tudom, mer van tapasztalatom a mesterségemtől... Minél több szesz van az ilyenbe, csak annál többet kíván... Oszt az i- lyen nem bír magával...- De hun a rossebbe tartogatja? Mer hogy a bankba nem teszi, az biztos. Nekem mondta eccer, hogy ű abba nem bízik, mer vagy esikkasztyák, vagy megbukik a bank... Ilyen hangulatban tárgyalták Bacsó Pétert a kocsmában azon az őszi vasárnap délután. * Azóta elmúlt vagy tíz esztendő. Bacsó Péter már a gémesfalvi köztemetőben pihen. De valami történt mostanában Gémesfán, a- mi felélénkítette a Bacsó-ügyet. De a szerencsés a "dufla özvegy" lett - mert így hívták özvegy Bacsónét. Volt a kertük végiben egy ősrégi diófa. Már évek óta nem termett. Ágai egymásután elszáradtak. Abban az esztendőben aztán csak mutatóba bújt ki egy-egy levélke. Itt-ott az egyik ágon. Gondolta az özvegy - kivágják. Minek foglalja a helyet és a derekából kikerül egy kis bútorfa, mielőtt elkorhadna teljesen... Elhívta két vejét, mert azóta a két lánya már férjhezment. Ki is vágták a diófát annak rendje, módja szerint. Legalyazták. Az jó a kemencébe... Aztán nekiálltak, hogy a derekát a közepén kettéfűrészelik. De ahogy húzzák javában a kétkezű fűrészt, egyszerre megakad.- Biztos görcs van benne - szól az egyik vő.- Fordíccsuk meg, oszt kezdjük evvel egyvonalban, a másik oldalárul. De egy idő múlva ott is elakadtak.- Már odaértünk a görcshö! Fejszével kár vón megsérteni az értékes faanyagot. Hát ahogy nézegetik a törzset minden oldalról, az egyik vő felkiált: "itt egy odú van! "- Biztos mókusok laktak benne - szól a másik és belenyúlt a lyukba - Te, ebbe egy vasládikó van. Ebbe akadt bele a fűrész... Hé, Boris néném, gyüjjék csak! Szalad ki az asszony. Azt hitte, talán valami baleset történt.- Nézze csak! Itt vót az odúba. Kifeszítették, mert kis lakat volt rajta. Hát Uramfia!... Olvasták a pénzt... Hatvanötezer pengőforint volt benne.- A vén istentelen - sóhajt fel Bacsóné - Még szerencse, hogy eszembe jutott a fát kivágni... ¥
