A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-11-01 / 11. szám
40 a javak közös birtoklása működésében nem jut többé hely a kollegialitás számára, akkor az Egyház tulajdonképpen lemondhat arról, hogy az egyén személyes értékeinek, szabadságának féltő őreként álljon a világ előtt. Az emberi társulások velejárója az egyén visszavonulása, közömbössége és felelősségvállalástól való megfutamodása ott, ahol a központosítás, az egységesítés, a kollektivizálás és nivellálás átlépi az észszerűség határait. Ennek a magatartásnak a politikai élet területén láttuk a múltban, látjuk a jelenben tragikus gyümölcseit. Milyen a- lapon várunk jobbat ép az egyházi élet területén tőle? A szerzetesi szegénység új formái A javak közös birtoklása K arl Rahner ecseteli egyik régebben megírt tanúimányában, meny- . nyíre szinte a lehetetlennel határos manapság egy szerzetes- rendnek az evangéliumi szegénység mellett tanúságot tenni. Egy nagyobb létszámú szerzet rendszerint nagy értékű javak (épületek, birtokok, nem egyszer kötvények) felett rendelkezik. Erre szüksége is van a "holnap" biztosítása érdekében. A szerzetesrend vagyona viszont a gazdagság, az anyagi erők sűrített hatalmi lehetőségének illúzióját kelti a kívülről szemlélőben - látszatra sok szerzetesrend inkább a gazdagságról tesz tanúságot... Ezen a téren érdekes megoldással kísérletezik a franciaországi Taizé (Seine és Loire megye Cluny közelében) protestáns szerzetesi közössége. A látogató náluk ösztönösen megérzi a kollektív szegénység tanúságát - anélkül -hogy a hivalkodó primitív igénytelenség külső nyomaival találkozna. Már az is érdekes, hogy Taizé szabályai nem emlegetik a szegénységet: a javak közös birtoklásáról szólnak. A gyakorlatban pedig a következő vonásokat adják a szerzetesi szegénység új formáinak felvázolásához: 1/ Nagyobb birtok nélkül akarnak élni. Az épületeket leszámítva, amelyek a műhelyeket és lakásokat foglalják magukban, minden eredeti földtulajdonról lemondtak. Vidéki környezetben élvén, jól szervezett gazdaságot vezettek a "testvérek". Ennek munkálataiba azonban egy gazdasági kooperatíva formájában bevonták a környező gazdákat is, akik közül kezdetben öt család csatlakozott hozzájuk. A kooperatíva eleinte csak a föld hozamára szorítkozott, később az
