A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-11-01 / 11. szám
a javak közös birtoklása 41 állatok, majd a termékek feldolgozására szolgáló gépi berendezés is a szövetkezet tulajdonába ment át. Az évek teltével azután a szövetkezet többi tagja javára lemondtak mindannak tulajdonjogáról, a- mit eredetileg természetben vagy anyagiakban fektettek be a vállalkozásba s így a szövetkezeti tőkéből ma semmi sem az övék. Csak 2/ Nem építettek impozáns kolostort sem maguknak. Tagjaikból mintegy ötvenen élnek Taizéban, egyszerű lakóházakba szétosztva, mint a falucska többi családja. Egyetlen szembetűnő nagy épületük az 1962-ben épített templom háromezres férőhellyel. Amikor a francia fiatalság húsvéti zarándoklata színhelyévé tette Taizét, a templom homlokzatát gondolkodás nélkül megnyitották, sátorlapokat húztak eléje s hétezren vettek "egy épületben" részt a szertartásokon. Ez a falbontó gesztus alapítójuk és priorjuk sokszor hangoztatott eszméire is jellemző. A modern keresztény élettel kapcsolatban beszél ő az "átmeneti" dinamikájáról s a Gondviseléstől ajándékba kapott "mai nap" kihasználásáról. 3/ Taizéban az is megkapja a látogatót, hogy a közösség tagjai valóban munkájukból (egy részük a szó szoros értelmében "kétkeziből") élnek - úgy, ahogy a köznapi emberek névtelen tömege. Náluk érezhetővé válik, ami talán sok remekbeépített kolostor vagy lenyügző modem rendház lakóinál nem mindig világos: hogy a közösség valóban megdolgozik azért, amije van. S ez a vonás kétségtelenül hat a mai fiatalokra, akik megcsodálnak ugyan egy külsőkben is kolduszzegényen élő szerzetet, de ez különösebben nem vonzza őket, legfeljebb a múltnak érdekes relikviáját látják benne. Azt viszont értékelni tudják, ha egy közösség vagyoni viszonyai tisztán áttekinthetők, ha észrevehető, hogy minden tag "becsür lettel megszolgál kenyeréért". Egy másik vonás, ami megint kedvező színben tűntei fel Taizét a modern ember szemében: nem koldulnak. A maguk és szerzetük számára nem kérnek és nem fogadnak el adományt. Amit a szertartásaikra, a lelkigyakorlatokra érkező, évente többszáz főt kitevő vendégek ellátásukért fizetnek, az sem a közösségé. Az i- lyen látogatókat kis házakban helyezik el s evangélikus és katolikus nővérek gondoskodnak róluk. Ezeknek a nővéreknek a szervezetei kapják meg a vendégek és lelkigyakorlatozók adományát. Taizé ökumenikus szel lemben o* lakúit protestáns monasztikus szerzetesrend. A 45. lapon ismertetjük bővebben alapítását és munkáját.
