A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-11-01 / 11. szám
India újuló egyháza 25 küldetése - a zsinat új szellemének világánál; 2/ A mai India alakító tényezői (társadalmi és gazdasági, politikai és kulturális, továbbá vallási erőhatások); 3/ A rendelkezésre álló személyi és anyagi esz** közök számbavétele. A jól szervezett tanulmányi hét anyagát aztán 16 munkacsoport tárgyalta meg. Átfogó jellegének megismerésére érdemes pontosan felsorolnunk ezeket a munkaközösségeket. 1/ Lelkiség, 2/ Liturgia és hit-tanítás, 3/ Evangelizáció, 4/ Párbeszéd a sok más vallással, 5/ Indiai kultúra (hagyományos és modern), 6/ Nevelés, 7/ Társadalmi és gazdasági tevékenységek, 8/ Politikai élet, 9/ A hír és ismeretterjesztés eszközei, 10/ Vezetés és tekintély, 11/ A család, 12/ A munkásvilág, 13/ Az ökumenizmus, 14/ Személyi és pénzügyi kérdések, 15/ Szociális és egészségügyi tevékenység, - és végezetül 16/ A lelkipásztorkodás. Mint említettük, a tanulmányi hét a püspöki ...és a püspöki kar? kartól kinevezett, de nem tőle irányított bizottság munkájának eredményeként jött létre. Legnagyobb problémája az volt, hogyan találja meg a helyes magatartást a hierarchiával. Valamiképpen be kellett vonni őket s ezt azzal az ügyes lépéssel tették lehetővé, hogy Bombay érsekét, aki a püspöki kar konferenciáinak is elnöke volt, Gracias bíborost kérték fel díszelnöknek. A bíboros elfogadta a díszelnökséget - ezzel a hierarchia tulajdonképpen tekintélyével a tanulmányi hetek mögé állt. A rendezők először csak tíz püspököt akartak meghívni, mert attól féltek, hogy a püspöki tekintély túlsúlya akadályozni fogja a hozzászólások szabad és egészen őszinte légkörét. Ettől a kezdeti gondolatuktól azonban mégis elálltak. Az indiai Egyház főproblémáit végeredményben nem tárgyalhatták meg püspökeik háta mögött. így azonban még egy nehézséget kellett a tanulmányi hét útjá— ból elmozdítaniok. A meghívott püspökök nagy része ugyanis - épp a hierarchia biztosította védnökség révén - felelősnek érezte magát a tanulmányi hetet, annak tárgyalási anyagát, az ott felmerülő vitás kérdéseket illetően. Ez azonban a tárgyalások szabadságát akadályozta volna s feleslegessé tette volna az egész tanulmányi hetet, a- melynek lényegéhez tartozik a szabad véleménynyilvánítás és minden előre kikényszerített vagy sugallm azott állásfoglalástól való mentesség. Ezt a problémát is sikerült áthidalniok. A püspökök vállalták a felelősséget a tanulmányi hét létrehozásáért. A rajta tárgyaltak a- zonban kizáróan a résztvevők felelősségéhez tartoztak. A határozatokért a hierarchia akkor vállalja a felelősséget, ha a tanulmányi hét befejezte után azokat - vagy közülük egyeseket - majd magáévá is teszi.
