A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-11-01 / 11. szám

I

// ém@/r @ t

im é é é g

ÁLTALÁNOS IMASZÁNDÉKHOZ*

Hülottdk «ft szentek

fz az imaszándék a "Lumen Gentium" zsinati konstitúció hetedik fejezetével van szoros kapcsolatban. Ismeretes, hogy mikor a zsinat első ülésén (1962.) a zsinati atyák kezükbe kapták az Egyházról szóló zsinati konstitúció vázlatát, Ottaviani bíboros ajánlása ellenére sem fogadták el a szöveget, amelyhez a Szent Szűzről vallott hittételeket is csatolták. Suenens bíboros nagyhatású felszólalása u- tán (ezt a felszólalást Montmi és Lercaró bíborosok is támogatták) a zsinat új fogalmazásra vetette vissza a vázlatot. Az új szöveg a zsinat második ülésére készen állott. Ebben az eredeti tizenegy fejezet helyett mindössze négy volt s áttárgyalása közben szó került arról is, hogy Máriával külön konstitúció foglalkozzon. Ezt azonban - elenyésző kis többséggel, de leszavazták s azt kívánták, hogy a Boldogságos Szűzről szóló zsinati megnyilatkozásokat egyszerűen az Egyház tárgyalás anyagához kapcsolják.

A második zsinati ülés végén, 1963-ban, még mindig befejezetlenül állt az egyházról szóló konstitúció. 1964. szeptemberében végre készen állott, azzal a 8. fejezettel, amely Máriáról szól. A hetedik fejezet - ahogy Browne bíboros, a vázlat referense mondta - XXIII. János pápa kifejezett óhajára került a konstitúcióba s a keresztény élet eszkatologikus jellegéről szólt, a földi Egyháznak az égi, a megdicsőült Egyházzal való kapcsolatairól. A Szentatya felfogása szerint ugyanis hiányos maradt volna a konstitúció, ha az "eljövendők" Egyházáról nem tesz említést. A tárgyalások közben sokan kifogásolták, hogy ez a fejezet nem foglalkozik a pokol kérdésével s a tisztítótűzről is csak röviden emlékezik meg. A kifogá* "Azért imádkozzunk, hogy a halottak emlékét imádságos lelkülettel őrizzék a hívek.”