A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-10-01 / 10. szám

A gyermeklélektan új elveit követvei

Űz el

í c

Ö'$Y

ú H ü S

Sok helyen előbb engedik elsőál• dozáshoz a gyermekeket, csak később gyónnak. Oka ennek, hogy ma a valláspszichológia jobban Ismeri a gyermeki lélek fejlődését. Egy bizonyos korhatár alatt nem lenne hasznos a gyónás.

Ű gyermek úgy fejlődik emberré, hogy beletanul abba, miként kell az emberi közösségben élnie. Úgy lesz kereszténnyé, hogy megszokja, hogyan kell a keresztény közösségben élnie. Első tapasztalatait mindkét síkon az otthon adja neki. Szüleitől tanul beszélni, járni, gondolkodni. A hit, remény és szeretet keresztény é- letének elemeit is szülei adják neki. - Amikor iskolába kerül, új világ tárul eléje. Ez az új világ vagy aláhúzza az otthonról magával hozott "élettapasztalatot", vagy konfliktusba kerül vele. Mindenesetre egy új személy lép be a gyermek életébe: a tanítója. Magatartásában az iskolakezdés után három-négy évig nem áll be változás: bírálat nélkül teszi magáévá, fogadja el a hozzá közelálló felnőttek értékvilágát és viselkedésmódját. Mivel minden gyermek a maga külön módján fejlődik (egyikük gyorsabb, másikuk lassúbb menetben), értelmi alakulását nem lehet meghatározott évhez rögzíteni. Átlagban mindenesetre azt mondhatjuk, hogy kritikus énjének első megnyilatkozása a tíz és tizenegyedik esztendő értelmi átlagában jelentkezik először.

Ez az időszak, amikor például ilyeneket mond tanítójának: "Édesanyám nem szereti a ’rock’ muzsikát, én szeretem"-vagy; "Azt úgyse lehet mind megtenni, amit édesapám mond". Ezek a kijelentések mutatják: kilépett a feltétlen alkalmazkodás világából és élete helyzeteit személyes szemszögből kezdi elbírálni. Nem függ