A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-10-01 / 10. szám
12 öt perc biblia lom. Ami eddig volt, elmúlt* " (Jel. 21,1-5). így váltja be Isten a próféta jövendölését: "Ne gondoljunk hát az elmúlt dolgokra; ne nézzük a letűnteket; íme, én újjá alkotok mindeneket: új eget és új földet teremtek; a voltakra nem gondoltok többé és eszetekbe se jut már. Hanem ujjongva örültök majd annak, amit akkor teremtek" (Izajás 43,18-19 és 65,17-18). Ez lesz majd a vég, a beteljesedés. Az első beteljesedés a teremtés kezdete volt, midőn már elkészült az ég és föld és minden ékességük, amikor Isten befejezte nagy művét. (Gén. 2,1-2) A bűn azonban földúlta Isten gyönyörűséges világát, és szenvedést, halált, újabb bűnöket hozott a földre. A Megváltó megállította a pusztulás árját és drága keresztfájával egy új világnak rakta le az alapjait. Ott a kereszten függve így kiáltott fel: "Beteljesedett!" Az ígéretek, az Isten irgalma és a világ megváltása. Ez volt a második beteljesedés. Hátra van még a harmadik, a végső beteljesedés, ha majd egyszer s mindenkorra "beteljesedik Isten örök titka" (Jel. 10,7): ha majd Jézus Krisztus megvívta nagy küzdelmét Isten ellenfeleivel s miután az egész világot és drága vérén szerzett Egyházát hadizsákmányul az Atya lábaihoz tette. Ez lesz a végső beteljesedés, mert "eljött Istenünk üdvössége, ereje, királysága s Fölkentjének uralma... Örvendezzetek hát mennyek és ti, kik benne laktok" (Jel. 12,10.12). Hol van Krisztus megígért eljövetelei "... az utolsó napokban csúfondáros gúnyolódók fognakfellép- ni, akik saját vágyaik szerint élnek és azt mondják: ’No hol van Krisztus megígért eljövetele? Amióta atyáink meghaltak, minden marad úgy, ahogy a teremtés kezdetén volt* " (2. Pét. 3,3-4). Elég kimenni egy modem nagyváros utcáira - és beteljesedettnek látjuk Szent Péter jövendölését. Nincs szükség rá, hogy vallástalan pogányok közé menjünk, keresztények között is erre a fáradt szemrehányásra utaló hangulatra akadunk: "hol maradt megígért eljövetele?" A tudomány, a történelem, az ásatások; mind-mind arról beszélnek, hogy minden maradt a régiben. Maradt a halál, megmaradt a szenvedés és a szegénység sem új a földön. Igaz, az ember mindig vallásos volt. De éppen ez is aggaszthat bennünket, merthiszen minden népnek megvolt a vallása, de szinte minden népnek más és más. Népek jöttek, népek vesztek ki és velük sírba szállt vallásuk is. (folytatjuk)