A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-10-01 / 10. szám

I

ismeret ét im ééát

ÁLTALÁNOS IMASZÁNDÉKHOZi*

A hazafelét "hivatasa”

/y* második vatikáni zsinat egyik konstitúciója ("Lumen Gentium") 1 “■ mondja a házasságról: "Az életnek ez a külön szentséggel megszentelt állapota kétségtelenül nagy érték. Mert a házasság, a család élete - ha a kereszténység szelleme hatja át és alakítja - a világi apostolkodás legkiválóbb gyakorlása lehet. Az ilyen otthonban férj és feleség Krisztusba vetett hitükről, Iránta érzett szeretetük- ről tesznek tanúságot gyermekeik előtt - ez az ő igazi hivatásuk. A keresztény családi élet már a jelenben is Isten országának kiválóságait hirdeti s a reményt is az eljövendő örök életben" (n. 35).

S valóban, a keresztény házasság, a keresztény család Isten életét tükrözi s ugyanakkor a hit mellett is fényes tanúságtétel. Rajta keresztül sajátos módon adódik át az Egyház hagyománya az elkövetkező nemzedékek számára - mert a házas és családi élet nem pusztán szavakban tanúskodik a hit mellett, hanem magával a létével, magával az életével.

A kinyilatkoztatás már a teremtés kezdeti állapotában úgy állítja elénk a házaséletet, mint az istenség tükrözőjét itt a földön.

Az első emberpár kapcsolatában már a szentség magasába emelte Isten a házasállapotot, hiszen az embert magát is az igazság és szentség jegyében teremtette. Krisztus is azt mondja (Mt. 19,8), hogy a házasállapot az idők kezdetétől már a maga tökéletességében létezett, ha később ezt a tökéletességét el is vesztette. A Genezis kétszer is kiemeli, hogy az embert Isten a Maga képére és hasonlatosságára teremtette, amikor férfinek és nőnek alkotta őket.

* "Azért Imádkozzunk, hogy a házastársak napról napra tökéietesebben teljesítsék a Titokzatos Testben nyert hivatásukat."

A házasélet Istent és Krisztust tükrözi itt a földön.