A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-09-01 / 9. szám
Székesfehérvár 23 ment át stílusváltozáson tűzvészek következtében. Az első alakjában bazilika stílusú templomot követte a román építészeti szabályokhoz alkalmazkodó, azt meg két ízben is a csúcsíves változatú. Mátyás király volt újjáépítője annak a formájának, amelyet a törökök romboltak szét. Fehérvárnak különben csak egyetlen középkori épülete maradt meg napjainkig: a gótikus boltozató Szent Anna kápolna. Bejárata felett zöld és vörös színezésű török falfestmény emlékeztet arra, hogy egy időben mecsetként használták. A töröktől véglegesen 1688- ban szabadultak meg a fehérváriak Batthyány Adám generális felmentő csapatainak véres küzdelme árán. A lassan éledő város Mária Terézia uralkodásának éveiben ér új virágkorához. A barokk építészeti stílus nyomja rá bélyegét épületeire. Érdekes módon megőrzi középkori kanyargós utcácskáit. Cisztercita (eredetileg jezsuita) templomának híresek fafaragványai és nagyarányú Maulpertsch-freskői. Püspöki palotája a copf stílusnak legszebb magyarországi képviselője. Polgárházai hangulatos barokk udvarukkal, jellegzetes zárt sarokerkélyükkel ennek a pezsgő és mozgékony kornak alkotásai. A Győry család Kossuth utcai, klasszicizáló stílusú házának szálájában 1790-től kezdve játszanak az első magyar vándorszínész társulatok. Kezdőként -későbbi korban- itt lép fel Laborfalvi Róza és a nagy Jászai Mari is. Petőfi rövid színészi pályájának is ez a kiinduló állomása. Gimnáziumában az ébredező magyar művelődésnek meglepően sok egyénisége tanított vagy tanult. Tanárként működött itt a pálosok rendjéből Ányos Pál, a költő és Virág Benedek. A jezsuiták közül Pray György a kritikai történetírás hazai elindítója, Barőti- Szabó Dávid, a költő és Rájnis József, író és költő. Két évig tanár- kodott itt a württembergi születésű s egy érmelléki nyár két hónapja alatt magyarul tökéletesen megtanuló Budenz József, a magyarországi finn-ugor nyelvtudomány megalapozója. - A nevesebb tanulók közül is említsünk néhányat: a költő Vörösmarty Mihály és Vajda János, a történetíró Horvát István és Szalay László, Reguly Antal, a finn-ugor nyelvész, az orientalista Goldziher Ignác és az építőművészet egyik nagy magyar mestere, Ybl Miklós. A város kulturális szerepe a középkorban is országos jelenr tőségű volt. A Gellért-legenda már a 11. században is jónevű káptalani iskoláiról tudósít. A fehérvári "antifőnás könyv" egyik legrégibb zenetörténeti emlékünk. Itt élt és munkálkodott Ákos mester, a A barokk Fehérvár a magyar kultúra városa, de ez a jellege messze az előző korokba nyúlik vissza.
