A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-09-01 / 9. szám

24 Székesfehérvár középkori történetírás jellegzetes műfajának, a krónikáknak egyik korai mestere. Papi ember volt, előbb udvari káplán, később a káp­talan kanonokja. Az ezerkétszázas évek első feléből származó írá­sa a kalandozások korát és Szent István uralkodásának elsőidősza­kát ismerteti. Időrendbe szedi az eseményeket s van érzéke a tör­téneti összefüggések érzékeltetéséhez is - ami aránylag ritkaság a középkori "geszták" irodalmában. A püspökséget 1777-ben a veszprémi területéből választották le. Első főpásztora séllyei Nagy Ignác, építtette székesegyházát. A 19. században püspök volt itt Kopácsy József, későbbi veszprémipüs­pök, majd esztergomi érsek; Jekelfalussy Vince, akit a liberális ma­gyar kormány királyi megdorgálásban részesített a pápai csalat- kozhatatlanság dogmájának kihirdetése miatt; Pauer János történet- tudós (a királysírok első leleteinek feldolgozója), akinek húszezer­kötetes könyvtára a szemináriumi könyvtár alapját képezte. Fehérvár mindig közvetlenül is szenvedő alanya volt az orszá­gon átsöprő történelmi viharok­nak. A második világháború vég­ső hónapjaiban kegyetlen csaták dúltak falai között. Azóta ezeket a sebeket is kiheverte s ma - főként, mert a magyar könnyűfémipar központjává fejlődött - nyolcvanezerhez áll közel lakosainak száma (1850-ben 14, 1870-ben 22, 1920-ban 41 ezer volt). A magyar katolicizmus tragédiája a negyvenes évek végén Székesfehérváron is be nem gyógyuló sebeket ütött. Ősz püspöke, a meg nem alkuvó Shvoy Lajos meghurcolások, az állami egyházügyi hivatal véget nem érő kellemetlenkedéseinek áldozata volt. Az egy­házmegyei szeminárium kapui zárva. A katolikus ifjúság két nagy múltra visszatekintő intézménye, a vincésnővérek és a cisztercita atyák iskolái a szerzetesrendek erőszakos feloszlatásának estek ál­dozatul. Egyházi tulajdont képező, kultúrális célokat szolgáló épü­letek állami birtokba kerültek. Virágzó szervezeteknek és egyesü­leteknek kellett parancsszóra megszüntetni működésüket. Világi a- postolok és papok nagy számban tűntek el hosszabb-rövidebb időre börtönök mélyén vagy internálótáborokban. - Ma ezek is az ezeré­ves város múltjához tartozó események. Nem szabad meg nem tör­téntté felejtenünk ezeket, a taktikázó rendszernek (a nagy rombolás után) ma talán szelídebb képet mutató egyházpolitikai sakkhúzásai közepette sem... Első szent királyunk városának van még egy érdekessége. Fehérvár világháborús romjaiból is újjáéledt. Két frissen virágozott sírja záloga keresztény jövőjének.

Next

/
Thumbnails
Contents