A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-09-01 / 9. szám
evangéliumi fanácsok 3 neki Senki se becsülje magát a kelleténél többre, hanem józanul gon* dől kod jatok, mindenki az Istentől neki juttatott hit mértéke szerint., Mert ahogy egy testben több tagunk van s minden tagnak mása szerepe, sokan egy test vagyunk Krisztusban, egyenként azonban tagjai vagyunk egymásnak, s a nekünk juttatott kegyelem szerint adományaink is külön- böznekx aki a prófétálást kapta, tegyen tanúságot a hit szerint, aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét, aki tanító, tanítson, aki a buzdításajándékát kapta, buzdítson, aki jótékonykodik, tegye egyszerűségben, aki elöljáró, legyen gondos, aki irgalmasságot gyakorol, tegye derűsen." (Rám 12,3-8) "Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak. Mert nincs ho- falom, csak az Istentől; ami pedig van, azt Isten rendelte. Ezértakla hatósággal szembeszáll, Isten rendelésének szegül ellene. Az ellenszegülő pedig magára vonja az ítéletet. A felsőbbség nem arra való, hogy a jótettől Ijesszen el, hanem a rossztól. Azt szeretnéd tehát, hogyne kelljen a hatalomtól tartanod? Tedd a jót, és megdicsért mert az Isten eszköze a te javadra. De ha rosszat művelsz, fél j, mert nem hiába viselI a kardot. Isten eszköze, hogy a gonosztevőt megbüntesse. Alá kell tehát magadat vetned neki, nemcsak a megtorlás miatt, hanem lel ki ismeret szerint is. Ezért fizettek adót is, hiszen akik behajtják, Isten szolgái. Adjátok meg mindenkinek, ami jár nekit akinek adó, annak az erdőt, akinek vám, annak a vámot, akinek hódolat, annak a hódolatot, akinek tisztelet, annak a tiszteletet." (Rám 13,1-7) De a teremtmény alázatát a bűnös alázatának kell kísérnie. Mindnyájan bűnösök vagyunk. Egyikünknek sincs joga ahhoz, hogy mások lelkiismerete felett ítéletet hozzon. A gyóntató, aki az Isten nevében a bocsánatot adja, a maga bűneiért 6 is bocsánatra szorul. A szentek is rendszerint nemcsak Isten irgalmáért voltak hálásak, hanem megőrző és fenntartó kegyelméért is mindig hálás köszönetét mondtak. Krisztusnak ez a kegyelme, amelyik az istenített élet síkjára emel, elsősorban felszabadító jellegű s - ahogy nem egy, szép liturgikus imaformula emlékeztet is minket - előkészíti, követi és kíséri is emberi törekvéseinket. Ez az Istentől való sokrétű függésünk is a szegénység szellemét élteti bennünk. Az evangéliumi tanácsok a tisztaság erényét is magukban foglalják. A tavalyi püspöki szinodus alkalmával hosszan tárgyalták a papi nőtlenség kérdését. Beszéltek eredetéről, céljáról, jelentősegéről és előrelátható jövőjéről. A résztvevő főpapok bölcsen úgy határoztak, hogy továbbra is megmaradnak a nyugati egyház szokása mellett, amelyik távoltartja a házasságtól azokat, akik életüket Isten közvetlen szolgálatára szentelik. A dlakonátus intézményölek
