A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-08-01 / 8. szám
44 reakciós, vagy forradalmár? és a fel v i I ágosodás? S ezzel el is érkeztünk másik kérdésünkhöz: mi a helyzet a felvilágosodással, mi a liberalizmussal? - Az megint biztos, hogy a felvilágosodás eszméi megint egyedül keresztény környezetben a- lakulhattak ki. A klasszikus ókor csúcsteljesítményeiben (főként a görög gondolkodás fénykorában) ezek az eszmék kialakultak már, de az ókor képtelen volt ezeket széles körben (még az intellektuális világ köreiben sem) közkinccsé tenni. Hogy ez később lehetségessé vált, azt megint az a felfogás tette elérhetővé, amelyet Jézus Krisztus hozott a világba az Istennel is vonatkozásban lévő emberről. De ismét és ismét: ebből a nézetből elfogadható elmélet, pláne a társadalmi és politikai életbe átvitt gyakorlat megint nem a keresztény hívek tömegének törekvéséből keletkezett. Az egyház hivatalos fórumáról még azt is meg kell ezzel kapcsolatban jegyeznünk, hogy sokszor egyenesen gátlőan hatott ezeknek az eszméknek a kialakulására és terjedésére. fel sem Ismert feladatok Harmadik kérdésünk a kereskedelmi fejlődésé. Krisztus jóhíre kétségtelenül elsősorban a földi jólét és benne a kereskedelem relatív értékét hangsúlyozza. De ugyanakkor azt is mondja a sorok között, hogy ha Isten ilyesmire (a kereskedelemre) is rászoruló lényeknek teremtett bennünket, akkor ezen a téren is vannak keresztény feladataink. S mi történt? A modern, expanzív jellegű kereskedelmi rendszer a kimondottan nemkatolikus országokban fejlődött ki elsőnek s hagyott messze maga mögött bennünket. Azóta per szenem egy katolikus ország behozta az előnyt. De még mindig sok katolikus ország van a gazdaságilag elmaradottak listáján - s nemcsak Déleu- rópában, hanem a legalábbis névleg katolikus délamerikai kontinensen. Hosszú ideig eltartott, m íg hivatalos köreinkben is rájöttek arra, hogy a kereskedelem területén is megoldandó feladatok elé állított bennünket az Isten... Negyedik kérdésünk lehetne a szociális kérdés és a szocializmus problémái. Kár lenne ennél az ismertebb témánál hosszabban időzni. Elég a Szentatyák közül XI. Piusz kemény megállapítását emlékezetünkbe idézni: a munkásság nagy részét a 19. században vesztettük el. Miért? SZEPTEMBERI SZÁMUNKBÓL, A mai ember és az evangéliumi tanácsok Az ezeréves Székesfehérvár Katollkusok-e még a holland katolikusok? A Szentszék és az Egyesült Államok Angol katolikusok - a zsinat után Egyház és állam Rhodézlában
