A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-08-01 / 8. szám
22 Iskola és vallás gusok és a vallásoktatásban részesülő gyermekek problémakötegének megtárgyalására* Az előadőnő (Anica Juric-Simuncic) ezen a téren sok mulasztást, ideológiai felkészületlenséget vetett tanárkollégái szemére. A karlováci tankerület (erősen katolikus hagyományokkal) 345 pedagógusa által kitöltött kérdőív kiértékelését ismertette elrettentő példaként. Néhány érdekes kérdést és a rájuk adott válaszokat érdemes átfutni. Ne tévesszük közben szem elől, hogy ez a kérdőívkitöltés nem a névtelenség homályában történt - innét az aránylag nagy számuk azoknak, akik nem válaszoltak az egyes kérdésekre. De lássunk néhányat a kérdésekből és válaszokból: I. Megengedhető-e, hogy a tanulók többsége vallásos legyen? Igent 129 Nemt 195 Válasz nélküli 21 3. Zavaróan hatnak-e a papok az Iskolai nevelőmunkára? Igent 200 Nemi 101 Válasz nélküli 44 6. Van-e a nevelésnek olyan területe, ahol az Iskola és az egyház eggyüttműködhet? Igent 156 Nemi 134 Válasz nélküli 55 7. Lehet-e a pedagógus nyíltan vallásos? Igent 26 Nem: 298 Válasz nélküli 21 /3. Tudja-e, hogy tanítványai közül hány jár hitoktatásra? Igent 86 Nemi 235 Válasz nélküli 54 Az előadónő főként a 6. kérdésre adott feleletekből következtette azt, hogy a pedagógusok nem tisztáztak maguk számára eléggé néhány alapvető fogalmat a marxista neveléssel kapcsolatban. Ez a kérdés az iskola és egyház közös nevelési feladataira vonatkozott. ♦ A zágrábi pedagógus kongresszus egyik legfigyelemreméltóbb előadását a szarajevói vallás-szociológus, amár említett Esad Cimic tartotta "ifjúságunk a vallás és az ateizmus között" címmel. Miután ő is azt kifogásolja az ateistáknál, hogy érzelmi természetű az ateizmusuk és mindjárt zavarbajönnek, ha álláspontjukat értelmileg kell megmagyarázni ok, felteszi nyiltan a kérdést: mivel lehet a vallást helyettesíteni? Végtére is -mondotta- a vallás az ember életében o- lyan funkciókat tölt be, amelyeket mai társadalmunk még nem tud mással behelyettesíteni. - Az is érdekes, amit az állam hivatalos ateista magatartásáról mond. Jugoszlávia az önkormányzatok szocializmusának a világa. Nincs államvallás, de az ateizmus sem töltheti be az államvallás szerepét. Lehetetlen ugyanis államhatalmi kényszerrel az ateizmust mint világnézetet az emberekre erőszakol-
