A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-08-01 / 8. szám

Iskola és vallás

21

— vallási alapbeál Iftottságt

középiskoláso k

egyetemisták

mélyen vallásos

170

( 9.0%)

43

( 6.2% )

átlagban vallásos

174

( 22.5%)

146

(21.3%)

közömbös

273

( 35.3%)

251

( 36.2%)

ateista

245

( 31.6%)

242

( 34.5%)

nem adott választ

113

( U.6%)

13

( 1.8%)

összesen

775

(100.0%)

695

(100% )

Az adatokban az a meglepő, hogy vallásosak és ateisták száma majdnem pontosan egyenlő. A közömbösök, akiknek sem a vallás sem az ateizmus nem mond semmit, a legmagasabb számot képviselik. A feleletek részleteiből az is világos, hogy a közömbösök nagy száma nem szakított végérvényesen a vallással, inkább fluktuáló tendenciájú a vallásgyakorlatuk.

A továbbiakban kitűnik, hogy a vallásosak ("mélyen" és "átlagban" együtt) 35%ra (középiskolautolsó osztálya) és 31.9%-a (egyetemisták) jár rendszeresen templomba. A választ adók kétharmada egyszer-kétszer egy hónapban jut el istentiszteletre. Nincsenek erre vonatkozó adatok a közömbösekről, akiknek viszont nagy része nem hagyta el a vallási gyakorlatokat teljesen.

Arra a kérdésre, mi befolyásolta őket leginkább vallásos magatartásukban, a közép és főiskolások 86.9%rban vallásos családjukat és környezetük hagyományait említették. A körkérdések további adataiból kiviláglik, hogy a leányok közt magasabb a vallásosak száma, mint a fiúknál (6 százalékkal); az ateistáknál pedig a fiúk száma nagyobb (3 százalékkal).

A kérdőívek feldolgozása érdekes képet ad a megkérdezett diákok vidéki vagy városi környezetével kapcsolatban. Spalato olyan iskolaváros, ahol a diákság nagy része vidéki. Vidéken mindenütt erősen élnek a vallási hagyományok. A vallásukat gyakorló diákok között mégis a helybeli, a városi háttérrel rendelkezők százalékszáma jobb. Mi ennek a magyarázata? A körkérdés eredményeit ismertető előadó szerint a vidékről városba kerülők elgyökértelenedése az ok. A vidéki vallási hagyományok régiesek, maradibbak a városinál; a városi környezetbe kerülő serdülőnél a városi keretek, a városi vallásos stílus újszerűsége, a megszokott "régi" hiánya okozza a vallási gyakorlatok csökkenését, teljes elhagyását.

A pedagógusok maga fa rtása

"A vallásoktatás jelentősége a társadalmi nevelésben" című előadás folyamán került sor a pedagógusok és az egyház, a pedagó1